Elbagatellizálják a bősi haváriát

Csütörtökre kijavították a bősi vízi erőmű aszfaltburkolatán kialakult húsz méteres repedést, ám a magyar hatóságok továbbra sem tulajdonítanak nagy jelentőséget a dolognak. A repedés azonban elegendő volt ahhoz, hogy a két ország közötti rendezetlen viszonyok újra a felszínre kerüljenek.

Dátum: 2005-09-29 20:23:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=44214
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:30:54.849071, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A szlovák hatóságok tájékoztatása szerint a repedést a gát falán már szeptember elején felfedezték, (lapunk információi szerint egy uszály okozta) ám kielégítő választ nem kaptunk arra vonatkozóan, miért kellett heteket várni annak javításával. Bár a szlovák fél állítja, nem kellett katasztrófától tartani, Droppa György, a Duna Kör ügyvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen esetekben nem lehet tudni, milyen folyamatok játszódnak le a repedés miatt a gát belsejében. Egy esetleges gátszakadás következtében, a szakadás helyétől függően vagy a Csallóköz, vagy a Szigetköz kerülhet víz alá, így ajánlatos lett volna a "mi van, ha" esetekkel is foglalkoznia a hatóságoknak.

Maga a gátrepedés ténye azt mutatja, hogy bármi, amit emberi kéz alkotott, az idő vasfogával nem dacolhat - mondta a Hídlapnak Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes tagja. Már az építés során is voltak hiányosságok műszaki és technológiai szempontból, ám úgy tűnik, az idő múlásával még nagyobb problémákra kell felkészülni - tette hozzá. A szlovák fél viszont igyekszik elbagatellizálni a dolgokat, mivel mindinkább bebizonyosodik, hogy műszaki tekintetben nem lehet számítani a vízi erőműre. Egyre szembetűnőbb, hogy sem hajózásra, sem árvízvédelemre nem alkalmas a bősi mű, és még a természetet is károsítja - erősítette meg Illés. Véleménye szerint, az eddigi tényekből kiindulva, az erőműnek nincs túl nagy jövője, mivel ráfizetéses.

A gát szigetelésével kapcsolatban már az építésnél felmerültek környezetvédelmi problémák. A kátrányszerű anyaggal végzett szigetelést ugyanis a vízben található baktériumok kioldják, ezáltal bekerül a természet körforgásába. Az anyag súlyosan rákkeltő, ám ezzel a tényezővel csak a mikrobiológusok számoltak évekkel ezelőtt - hívta fel a figyelmet Illés Zoltán erre a nem elhanyagolható részletre, rámutatva: a Duna magyarországi szakaszán számos település - többek között Budapest - ivóvizét is a folyamból nyerik a partmenti csápos kutak.

A fejetlenség valószínűleg a tulajdoni viszonyok rendezetlenségéből ered, bár Illés Zoltán szerint ezek a viszonyok már teljesen egyértelműek: Magyarországot megilleti a szlovákok által egyoldalúan elterelt Duna mindenkori átlagos vízhozamának ötven százaléka, valamint az erőmű által termelt áram fele. Ez azért fontos szempont, mert a szlovák fél 1992 október 23-a óta nem az előírt menynyiséget, hanem a vízhozam 83 százalékát használja. Magyarország soha nem kapott áramot, sem a többletvíz-mennyiségnek megfelelő kártérítést, holott azt könnyen ki lehetne számolni - emlékeztet Illés Zoltán.

Erdei György, környezetvédelmi helyettes államtitkár lapzártánkig nem válaszolt a Hídlap kérdéseire.

Forrás: Hídlap