Sólyom a visegrádi négyekkel tárgyalt
Ismerkedő találkozót tartott Sólyom László magyar és Václav Klaus cseh köztársasági elnök péntek délután a dél-lengyelországi Wislában, ahol a visegrádi csoport államfői találkozója zajlott le aznap.
Dátum: 2005-09-30 18:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=44285
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:31:16.597252, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A cseh elnök látogatásra hívta meg magyar kollégáját, s abban állapodtak meg, hogy Sólyom László még az idén ősszel ellátogat a cseh fővárosba. A prágai munkalátogatáson sorra veszik a mostani visegrádi csúcstalálkozón szerepelt kérdéseket, így az Európai Unió bővítésével és a Balkán helyzetével összefüggő problémaköröket. Emellett megvitatnak több közép-európai kérdést is, amelyeket nagyon fontosnak tekintenek, és amelyekről tájékozódni kíván a magyar köztársasági elnök.
A cseh elnök után Aleksander Kwasniewski lengyel elnökkel folytatott rövid megbeszélést Sólyom László. Búcsútalálkozó volt ez, hiszen Kwasniewski második ötéves államfői mandátuma hamarosan lejár, Lengyelországban kilenc nap múlva új elnököt választanak. A találkozón elsősorban az atlanti kapcsolatok fontosságáról tárgyaltak kimerítően. Azt vitatták meg, hogy hogyan lehet az európai identitást és integrációt kiegyensúlyozni az euro-atlanti kapcsolatokban.
A visegrádi csúcstalálkozó köztársasági elnökeinek találkozójáról szólva Sólyom László részletesen ismertette azt a három témakört, amelyet a visegrádi csoport jelenlegi aktuális feladatának tart az Európai Unión belül. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a visegrádi országok támogatják az Európai Unió kibővítését, rengeteg tapasztalatot tudnak átadni, van helyismeretük, ismerik az érintett országok mentalitását, tudják, mire kell ügyelni, hogyan lehet a legeredményesebben az EU-nak működnie, és kapcsolatokat létesíteni.
Az emberi jogokkal kapcsolatban Sólyom László emlékeztetett arra, hogy a visegrádi országokban - mint volt kommunista országokban - még érzékenyek ezekre a problémákra. Ami Nyugaton talán természetes, és már könnyen elfelejtődött, itt még fájó és élő emlék lehet - mondta. A magyar államfő úgy vélekedett, hogy az EU maga is készül olyan terrorizmusellenes lépésekre, amelyek nem veszik eléggé figyelembe az emberi jogokat. Példaként említette az EU most készülő kerethatározatát, amely szerint rögzítenék az internetforgalmat, az e-mail-forgalmat és telefonszámokat, anélkül, hogy az adatvédelmi szabályokat, adatbiztonságot kellőképpen tisztázták volna. A biometrikai azonosítás is e problémakörbe tartozik a köztársasági elnök szerint.
A harmadik témakört illetően kiemelte, hogy az emberi jogokon belül is nagyon fontos felhívni a Nyugat figyelmét a kisebbségi jogokra, megmagyarázni az itteni problémákat, megvilágítani a visegrádi térség történelmi hátterét. Az Európai Parlamentben a vajdasági magyarokkal szemben elkövetett jogsértésekkel összefüggésben csütörtökön elfogadott határozattal kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy hétfőn találkozni fog a szerb elnökkel, és ott mindezt részletesen meg fogják tárgyalni. A magyar köztársasági elnök elmondta azt is, hogy az emberek nem csalódtak az európai uniós csatlakozásban. A közép-európai térségben nem tapasztalható az a kiábrándultság, amely Nyugat-Európában megmutatkozott. A visegrádi négyek együttműködését nagyon fontosnak minősítette Sólyom László, olyan együttműködésnek, amelyet fenn kell tartani a kibővülő Európában, hiszen közösen fellépve többet el lehet érni. Kiemelte, hogy bár a visegrádi országok társadalma számára maga ez a fogalom talán nem kellőképpen ismert, Nyugat-Európában a visegrádi együttműködés már egy olyan védjegy lett, amely nagyon megkönnyíti, hogy együtt lépjünk fel.
MTI - fideszfrakcio.hu