Borravaló: nem nyúlhatnak a zsebünkbe
Nagy felzúdulást váltott ki szakmai körökben az a hír, miszerint októbertől megadóztatnák a borravalót. Az érdekképviseleteknek végül sikerült elérniük, hogy a felszolgálási díj bevezetése csak lehetőség legyen - írja az esztergomi Hídlap.
Dátum: 2005-09-30 19:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=44289
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:31:17.794142, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A borravaló után többnyire eddig is egyéni bevallás alapján adóztak a felszolgálók, ám ez "egyéb jövedelemnek" számított, így, aki bevallotta ezt az igencsak ellenőrizhetetlen bevételforrást, attól csaknem a keresett összeg felét levonták személyi jövedelemadóként, illetve társadalombiztosítási járulékként. Mostantól a "jatt" és az újonnan bevezetett felszolgálási díj is adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, legalábbis a személyi jövedelemadó szempontjából. Ellenben míg a szervízdíj után ezentúl kötelezően 15 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot fizet a munkáltató, amennyiben bevezeti, addig a munkavállalónak ezt nem írja elő a jogszabály. Tehát a felszolgálóra bízzák, gondol-e nyugdíjas éveire, másrészt ezzel valószínűleg a bevallási kedvet szeretnék serkenteni.
Thurzó Béláné, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének alelnöke szerint mindenképp megnyugtató és adózási szempontból kedvező megoldás született. A borravaló bevallását, ahogyan eddig is, a dolgozó dönti el, kevés helyen él az a gyakorlat, hogy a jattot összegyűjti, majd a bérhez számolva fizeti ki a tulajdonos.
A felszolgálási díjat kevés étterem fogja bevezetni az alelnök szerint, azt csak a magasabb kategóriájú éttermeknél tartja valószínűnek, ahol főként nagyobb céges rendezvényeket tartanak, és a vendégnek egyszerűbb megoldást jelent az elszámolás, tisztább helyzetet teremt a hitelkártyás fizetésnél. Arra nem kényszeríthetnek senkit, hogy egy előre bekalkulált árat fizessen, bármilyen minőségű a kiszolgálás, vélik egyöntetűen a szakma képviselői. Bár a szervízdíj bevezetése akár élesebb versenyhelyzetet is eredményezhet az éttermek közt, és végül a fogyasztó jár jól, aki általában már csak megszokásból is hajlamos borravalót adni, míg a szervízdíjért el is várhatja az udvarias kiszolgálást. Szalma József, az esztergomi Szalma Csárda vezetője nem tervezi a szervízdíj alkalmazását és úgy tudja, ezzel a lehetőséggel egyelőre egyik esztergomi vendéglőtulajdonos sem kíván élni. Véleménye szerint az a vendég elemi joga, hogy eldöntse, meghálálja-e és ha igen, mekkora összeggel az udvarias kiszolgálást. A hasonló önkéntes felajánlásból származó hálapénzek megadóztatása hamar lekerült a napirendről, pedig ilyen feltételek mellett akár azok esetében is működhetne az önkéntes bevallás, a nyugdíjbiztosítási járulék előnyével együtt.
A felszolgálási díjról a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium készített rendeletet. A honlapjukon is megtalálható tájékoztatóból kiderül, hogy a szervízdíj mértéke nem haladhatja meg a vendég által fogyasztott termékek árlapon feltüntetett ÁFÁ-s árának 15 százalékát. Az ÁFA és a nyugdíjjárulék levonása után fennmaradó részt a munkáltató előzetesen írásban rögzített feltételek szerint köteles kiosztani a felszolgálóknak. Szervízdíjat kizárólag a hagyományos kiszolgálással dolgozó vendéglátóhelyek vezethetnek be, önkiszolgáló, illetve gyorséttermekben nem alkalmazható.
Rövid életű volt, de annál nagyobb össznépi felzúdulást váltott ki a vállalkozások körében a napi standolás tavaly augusztusi bevezetése. A parlament szeptemberi rendkívüli ülésén a Fidesz javaslatára visszavonta a betarthatatlannak bizonyult jogszabály-módosítást. Alig több mint két hétig volt érvényben a jövedéki törvény módosítása, amely az alkoholos termékek hamisításának megelőzését és a forgalom szigorú ellenőrzését lett volna hivatott megoldani. A vendéglátósoknak több órás különmunkával napi nyilvántartást kellett vezetniük az italkészlet alakulásáról, s mint kiderült, a befektetett költségek, illetve a fáradság nem állt arányban a tényleges eredménnyel. A mindvégig harcosan tiltakozó érdekvédelmi és szakmai szervezetek szerint a rövid életű jogszabály azzal is bizonyította életképtelenségét, hogy a végrehajtást ellenőrző pénzügyőrség bő két hét alatt nem bukkant hamis vagy tisztázatlan eredetű italra. Komoly kritikával illették a szervezetek azt is, hogy a törvénymódosítást széleskörű szakmai egyeztetés nélkül vezették be. A parlamenti döntés értelmében a rosszul előkészített törvénymódosítást augusztus 1-től, visszamenőlegesen vonta vissza az Országgyűlés.
Forrás: Hídlap
fideszfrakcio.hu