Tudatos alkotmánysértést követett el a kormánytöbbség
A Fidesz szerint a kormánytöbbség tudatos és szándékos alkotmánysértést követett el az ügynöktörvénnyel kapcsolatban - mondta Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese kedden az MTI-nek, reagálva arra, hogy az Alkotmánybíróság az ügynöktörvény két szakaszát alkotmányellenesnek találta.
Dátum: 2005-10-04 13:13:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=44421
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:31:57.915230, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
"A kormánytöbbség tudatos, szándékos alkotmánysértést követett el, hiszen maguk az előterjesztők, valamint a kormány nevében nyilatkozó igazságügy-miniszter is tisztában volt azzal, hogy ez a törvény ebben a formájában az alkotmányba ütközik" - közölte Répássy Róbert. Hozzátette: a Fidesz nem kívánt asszisztálni ehhez szándékos alkotmánysértéshez. A bíróság szerint az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló, az Országgyűlés által május 30-án elfogadott, de ki nem hirdetett törvény azon rendelkezései alkotmányellenesek, amelyek a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetővé, hozzáférhetővé teszik az elmúlt rendszer szolgálatainál dolgozott személyeknek a levéltár által kezelt személyes adatait.
A politikus közölte: pártja nem kíván új, önálló javaslatot terjeszteni a parlament elé, de ha az MSZP ezt megteszi, akkor módosító indítványokat nyújtanak be hozzá. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz hajlandó-e részt venni egy esetleges négypárti egyeztetésen az ügyben, azt válaszolta: a tárgyalási alap az alkotmányosság. "Az MSZP-nek tudomásul kell vennie, hogy az alkotmányos játékszabályokat be kell tartani" - mondta a Répássy Róbert, aki emlékeztetett arra is, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kormány negatív rekordot állított fel, hiszen eddig másfél tucat alkotmánysértést követett el.
Az Alkotmánybíróság az ügynöktörvény második szakaszának első bekezdését, illetve a nyolcadik szakaszát találta alkotmányellenesnek. A bíróság indoklása szerint "megállapítható, hogy a vizsgált törvény második szakasz első bekezdése, valamint nyolcadik szakasza a levéltári törvény 5. bekezdése c. pontjában meghatározott személyi kör tekintetében ellentétes az alkotmány 59. paragrafusának első bekezdésével". Az Alkotmánybíróság szerint nincs olyan alkotmányos cél, melynek elérése indokolttá tenné a teljes nyilvánosságra hozatallal járó alapjog-korlátozást. Mivel a megfigyeltek törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív kapcsolatról, hálózati személyről, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat, az ezzel összefüggő információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára.
A puszta információs érdek önmagában nem elég a személyes adatok védelméhez való jognak a vizsgált törvény kifogásolt szabályai szerinti korlátozáshoz. Önmagában a közérdek, vagy a kitűzött jogpolitikai cél nem elegendő a személyes adatok nyilvánosságra hozatalához. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a törvény alkotmányosan csak akkor kötelezheti a történeti levéltárat arra, hogy internetes honlapján személyes adatokat is tartalmazó iratokat tegyen hozzáférhetővé bárki számára, ha azt olyan eljárás előzi meg, amely - megfelelő eljárási garanciák biztosításával - szavatolja valódiságukat.
MTI - fideszfrackio.hu