Terrorizmusellenes konferencia neves résztvevőkkel

Terrorizmusellenes konferenciának adott otthont szeptember 11-12-ig a Magyar Tudományos Akadémia épülete. A Batthyány Lajos Alapítvány és a Magyar Új Atlanti Kezdeményezés közös rendezésében megtartott, Harc a terrorizmus ellen címet viselő rendezvényen, politikusok, diplomaták, és történészek arra keresték a választ, hogy meddig nyúlnak a terrorizmus gyökerei és milyen konzekvenciák jelentkeztek a nemzeti-nemzetközi politikában szeptember 11. nyomán. A konferencián részt vett és előadást tartott Orbán Viktor, a polgári kormány miniszterelnöke, Vladimir Bukovsky világhírű történész, az angol követség képviseletében Gordon Reid, Hana Hubackova a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Kiszely Gábor történész, a Terror Háza szakmai igazgatója, Gorka Sebestyén az Euróatlani Integráció és Demokrácia Központjának igazgatója, Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetvédelmi Bizottságának alelnöke, Magyarics Tamás, a Magyar Atlanti Társaság főtitkára, valamint Nancy Goodman Brinker az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A konferencia megszervezésében és levezetésében Granasztói György, Szájer József, Szemerkényi Réka és Bába Iván működtek közre.

Dátum: 2002-09-13 15:33:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4113
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:44:22.341248, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Bukovsky: Oroszország kétkulacsos politikát folytat

Vladimir Bukovsky előadásában a terrorizmusellenes harcban kibontakozó amerikai-orosz együttműködést kritizálta. A professzor rámutatott: ma az amerikai fél azt az Oroszországot fogadja el partnerként, s ezzel együtt huny szemet az emberi jogokat semmibe vevő gyarmati politikája felett amely a múltban jelentős szerepet játszott abban, hogy megvetették lábukat és hálózattá nőtték ki magukat a különféle terrorista mozgalmak.

Oroszország kétkulacsos politikáját elemezve a történész borúlátásának adott hangot Putyinék Irakkal nemrég megkötött 40 milliárd dolláros kereskedelmi megállapodását illetően is. Mint megfogalmazta: az egyezményre hivatkozva - egy iraki háború esetében - Oroszország jelentős kártérítésekre tarthatna igényt Amerikától, mondván az abban foglaltak végrehajtása Irak megtámadása miatt vált lehetetlenné.

A Cambridge-ben élő tudós az angol-orosz kapcsolatokban tapasztalható új trend létjogosultságát is kétségbe vonta. Élesen támadta például a brit miniszterelnök moszkvai felajánlkozását és Blair orosz útja során tett azon kijelentését, miszerint "örül az együttműködésnek, hiszen Oroszországnak hatalmas tapasztalatai vannak a terrorizmus leküzdésében". Ez utóbbi kijelentést Bukovsky nonszensznek nevezve arra emlékeztetett, hogy a politikai terrorizmus tulajdonképpen a szélsőbalos-bolsevik ideológia szülöttje. Ebből az álláspontból bírálta a történész a nyugati közvéleményt alakító médiagyakorlatot is, melynek révén - szerinte - az a látszat alakulhat ki, hogy a terrorizmus egyik napról a másikra ütötte fel a fejét.

Bukovsky, az általa "új hidegháborúnak" nevezett terroristaellenes kezdeményezés legitimitását a nyugati társadalmak ideológiai megosztottsága miatt is kétesnek tartja. Ezzel kapcsolatban jelezte: egy kimutatás szerint a brit muszlimoknak például negyven százaléka érez rokonszenvet valamiféle módon bin Laden irányában.

Orbán Viktor: leendő EU-tagként állást kell foglalnunk az amerikai-európai viszony problémás kérdéseiben is

Orbán Viktor a transzatlanti együttműködés és a terrorizmusellenes háború kapcsolatáról szólva elmondta: a Prágában útnak indított transzatlanti kezdeményezés - miután az elmúlt 10 év során végbement világpolitikai változások nyomán egyre inkább légüres térbe került -, szeptember 11. kapcsán új értelmet nyert. A volt kormányfő jelezte azt is: az együttműködés legerélyesebb szorgalmazói (geopolitikai okok miatt) a kicsiny kelet-közép-európai államok.

A polgári kabinet vezetője a küszöbön álló európai uniós csatlakozásunk okán felvetődő problémákra is felhívta a figyelmet. A polgári kormány vezetője, a legégetőbb feladatnak az amerikai-európai viszonyból következő kérdések megválaszolását tartva, elmondta: olyan ügyekben kell hamarosan állást foglalnunk, amelyeket az amerikai és az európai fél másként ítél meg. Ilyen kérdés például az: hogyan viszonyuljunk a közel-keleti, vagy az iraki kérdéshez.

Gordon Reid: Anglia az Egyesült Államok legszilárdabb szövetségese

Gordon Reid a terrorizmusellenes koalícióban vállalt angol szerepéről tartott előadásában az angol aktivitás okairól és a végrehajtott feladatokról értekezett.

A brit szerepvállalás gyökereiről szólva a diplomata utalt rá: Angliát nem csak angolszász orientációja kötelezte arra, hogy az USA oldalán jelentős szerepet vigyen, hanem erre predestinálta az a tény is, hogy az ország saját bőrén tapasztalhatta meg a terror esztelenségét.

A már végrehajtott feladatokra kitérve Reid megemlítette: Amerika afganisztáni akcióját megelőző légitámadásokból országa kivette a részét. Ugyanígy - mint rávilágított - az új afgán rendszer kialakításában is kijelölt helye van Angliának. Reid szólt még az angol humanitárius segélyekről, Anglia terrorizmus elleni harcban alkalmasnak bizonyuló hírszerzési tevékenységéről, és a szigetország azon politikájáról, amely hozzájárult ahhoz, hogy az ENSZ 373. számú határozata megszülethessen.

A cseh nagykövet hazája vállalásairól

Hana Hubackova a cseh diplomácia magyarországi vezetője Csehország terrorizmus elleni háborúban vállalt szerepéről nyújtott általános képet. Elmondta: Csehország azon túl, hogy az ENSZ-határozat pontjait maradéktalanul végrehajtja, konkrét feladatokat is magára vállal. Mint ismertette: országa Afganisztánban katonai kórházat állított fel. A nagykövetasszony felhívta a figyelmet arra is: a két hét múlva esedékes prágai NATO-csúcson a terrorizmus ellen viselt háború kérdése is napirendre kerül.

Németh Zsolt: szeptember 11. legfőbb következménye a kiszámítható politika

Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Németh Zsolt a szeptember 11-i események konzekvenciáit hat különböző aspektusból vázolta fel.

A merénylet filozófiai következményeként a bizottsági elnök a világ terrorizmussal kapcsolatos tudati átalakulását nevezte meg. Emlékeztetett arra: a Koszovó kérdésében korábban meglévő MSZP-s különvéleménynek most végképp nincsen helye, Magyarország semlegességét szorgalmazó indítványok szeptember 11. fényében ugyanis értelmezhetetlenek.

Németh az új típusú világrend fő jellegzetességének a politikai kiszámíthatóságot tarja. Ez utóbbit a nemzeti érdekek rehabilitációjának, az új ellenségkép megalkotásának, a nemzetközi szervezetek által kialakított szigorú standardoknak és a koalíciós együttműködésben meglévő hierarchiának tudja be.

A politikus szólt arról is: szeptember 11. Oroszország tekintetében a konfrontáció helyett az együttműködést hozta el.

A terrorizmus elleni harc EU-s vonatkozásában ugyanakkor kiemelte: Kelet-Közép-Európának új szerepet kell vállalni a transzatlanti együttműködésben, hiszen a régió érdeke azt diktálja, hogy az Egyesült Államok az öreg kontinenst ne értékelje le.

Németh jelezte: az események konzekvenciát hordoznak a Balkánra nézve is. Ezzel összefüggésben arra mutatott rá, hogy a különböző balkáni csempészhálózatok tevékenysége a nemzetközi terrorizmus háttereként is szolgál. Magyarországra vonatkozó következményként Németh kiemelte: a nemzetközi koalícióban vállalt feladataink a térségben betöltött stabilizáló szerepünket is tovább erősítheti.

Kiszely a magyar állami terrorizmusról és a hálózat átmentéséről

Kiszely Gábor, a Terror Háza Múzeum szakmai igazgatója a magyar állami terrorizmus múltját értékelve a magyar politikai rendőrség alakváltozásait követte nyomon. Előadásában a történész igyekezett az állami terrorszervezetek egyes - a Belügyminisztérium Politikai Rendvédelmi Osztályától a III/III-as főcsoportig tartó - formái közötti kontinuitást kimutatni, egyszersmind jelezve azt is, hogy a hálózat a rendszerváltást követően sem vonult vissza teljesen.

Gorka Sebestyén a racionális és irracionális terrorizmusról és arról, hogy a nyugati világ még nem elég felkészült a totális harcra

Gorka Sebestyén - mint az Euróatlanti Integráció és Demokrácia Központjának vezetője - előadásában egyebek közt a következő kérdésekre kereste a választ: mi a terrorizmus?, a hidegháború befejezése óta milyen változásokon ment át a terrorizmus, s hogy készek vagyunk-e tulajdonképpen az "új terror" elleni harcra?

Gorka a terrorizmus fogalmával kapcsolatban megjegyezte: a világban mintegy nyolcvan különböző definíció terjedt el, egységes fogalmi meghatározás azonban nem létezik. Hozzátette azonban: a terrorizmussal kapcsolatos kutatások az elmúlt húsz évben óriási változáson mentek át, annak köszönhetően, hogy immár nem különböző szakterületek képviselői tanulmányozzák azt, hanem a politikatudományon belül tesznek kísérletet a feltérképezésére. Gorka maga a terrorizmusnak négy jellemzőjét emelte ki: a célorientáltságot, a kisebbségi pozíciót, az erőszakkal való fenyegetést és az illegitim működést.

A hidegháború óta bekövetkezett változásokat illetően a szakember elmondta: az elmúlt 10-15 évben, a nagyhatalmak kihátrálásával párhuzamosan, a terrorizmus mindinkább összefonódott a szervezett bűnözéssel. Ebből a szempontból értékelhető szerinte bin Laden jelenléte az ópiumban gazdag Afganisztánban.

A bekövetkezett változások között Gorka a terrorcselekmények számának csökkenését - amely véleménye szerint az elmúlt évek nemzeti-nemzetközi lépéseinek köszönhető - és a végrehajtott akciók növekvő hatásfokát is felhozta. A szakember - a terrorizmus válfajai között distinkciókat téve - racionális és irracionális terrorizmusról beszélt. A racionális válfajhoz tartozó csoportok, ezek között az ETA-t és az IRA-t említette meg - mint elmondta - költséghaszon-elemzéseket végezve határozzák meg a cél és az eszköz viszonyát. Ezek fő jellemzője - amint Gorka rámutatott - a tárgyalási alap megléte. A szakértő szerint a maga elé lehetetlen célokat kitűző irracionális terrorizmus ez utóbbival nem rendelkezik. A velük való egyezkedés és harc éppen ezért nehéz - tette hozzá.

Gorka azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy készen állunk-e az "új terrorizmus" elleni harcra, szkepticizmusának adott hangot. Mint rávilágított: számos kérdést illetően a sötétben puhatolózunk. Ez utóbbi következik egyrészt a terrorizmus természetéből (tudniillik a harc nem behatárolható csapatok ellen folyik), másrészt pedig a nyugati hatalmak felkészületlenségéből. Mint elmondta: Brüsszelben például szinte alig akad valaki, aki tud arabul, vagy ismeri a pastu nyelvet.

Simicskó István az információszerzés fontosságáról és az USA vezető szerepéről

Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetvédelmi Bizottságának alelnöke, a NATO terrorizmus elleni háborúban betöltött szerepét boncolgatta. A politikus rámutatott: a terrorizmus ellen viselt háború az élet minden területén együttműködést követel. A merénylet bekövetkeztéig láthatatlan és ismeretlen elkövetők elleni küzdelem csak ezen a módon vezethet sikerre - tette hozzá.

A bizottság elnöke kiemelte: a siker főként információszerzésen - a terroristák céljainak, motívumainak és támogatókörének feltárásán - alapul. Mint utalt rá: a terrorista csoportok mentalitásának feltérképezése azért is roppant fontos, mert bár ők ismerik a nyugati gondolkodásmódot, mi szinte semmit nem tudunk róluk. Simicskó szerint az Egyesült Államok pozíciója megkérdőjelezhetetlen, hiszen ma ez az egyetlen olyan állam, amely birtokában van a kellő eszközöknek. Magyarország szerepére kitérve arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző kormányzat idején megkezdett hadreformok jelentősen hozzájárulnak az együttműködési képességünk erősödéséhez.

A Magyar Atlanti Társaság főtitkára szerint az Egyesült Államokban ma a magánélet ezer sebből vérzik

Magyarics Tamás, a Magyar Atlanti Társaság főtitkára az emberjogi korlátok Egyesült Államokbeli bevezetéséről tartott előadásában rámutatott: a múlt év őszén megalkotott úgynevezett Patriot Act-ben az az eddigiekkel gyökeresen szakító szemlélet nyert jogi formát, miszerint a biztonság még a szabadságnál is előrébb való. A lehallgatásokkal kapcsolatos jogszabályokat felülírták, minimalizálták a bíróságok engedélyezési hatáskörét, elfogadottá vált a határidő nélküli őrizetbe vétel - utalt Magyarics professzor az új jelenségekre. Az Atlanti Társaság főtitkára elmondta azt is: az elmúlt év során ismét élő joggá vált a szólásszabadsággal kapcsolatban még az az 1880-as években meghozott legfelsőbb bírósági határozat, mely rögzíti: amennyiben állambiztonsági veszély áll fenn, a szabadság ezen formája korlátozható.

Magyarics az általa bigbrotherizmusnak nevezett trendről szólva megjegyezte: a hatóságok - preventív célzattal - a magánszférát sem hagyják érintetlenül. Ezzel kapcsolatban felhozta: egy 2001 novemberében született jogszabály például az ügyvéd és megbízójának a kapcsolatáról rendelkezik abban az értelemben, hogy kettejük viszonyában milyen mértékű titkosság engedhető meg. Hozzátette azt is: az őrizetes és ügyvédjének beszélgetése bírósági végzés nélkül is bármikor lehallgatható. A banktitkossági törvény a Legfelsőbb Bíróság által eddig alkotmányosnak tartott rendelkezései is felpuhultak a legújabb gyakorlatban, az e-mail forgalom pedig kontrolláltá vált - jegyezte meg a szakember.

Brinker: Magyarország fokozhatná részvételét

Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete felszólalásában megtiszteltetésnek nevezte, hogy olyan konferencián jelenhetett meg, ahol előadó volt Orbán Viktor és Németh Zsolt is.

Az amerikai diplomácia vezetője, miután beszédében köszönetet mondott a magyar nép szeptember 11-e után megnyilvánuló együttérzéséért, kijelentette: a terrorizmus ellen viselt háború kimenetele ismeretlen, az Egyesült Államok azonban mégis eltökélt abban, hogy a megkezdett harcot sikerre vigye. Rámutatott arra is: hazája múlt év szeptember 11. óta olyan hadiállapotban lévő országnak tekinti magát, amely a neki szóló fenyegetésekkel szemben a maga fenyegetését állítja.

Nancy Goodman Brinker utalt rá: bár Magyarország koalíciós részvétele jóval az átlag fölötti, mégis úgy tartja: közreműködését tovább is fokozhatja. Így például katonai berendezéseket bocsáthatna a szövetségesek rendelkezésére, részt vehetne Afganisztán demokratizálási folyamatában és kivehetné részét a nemzetközi stabilizációs erő munkájában is - tette hozzá.

fidesz.hu