Bihari Mihály életrajza

Kedden Bihari Mihályt választotta új elnökéül az Alkotmánybíróság. Bihari Mihály 1943. február 24-én született Budapesten. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJTK) 1971-ben fejezte be egyetemi tanulmányait. 1971 és 1974 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán szociológiát és filozófiát hallgatott, 1974-ben szociológia oklevelet szerzett.

Dátum: 2005-10-11 12:10:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=44791
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:33:50.579552, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

1970-től az ELTE ÁJTK Állam- és Jogelméleti Tanszékén gyakornok, 1973-tól tanársegéd, 1975-től egyetemi adjunktus. 1981-től 1984-ig a Művelődési Minisztérium Egyetemi és Főiskolai Főosztályát vezette. 1984-től az ELTE ÁJTK-n az ekkor megalakult Politológia Csoport főállású oktatója, vezetője. 1989-től, a csoport tanszékké válása után, a Politológia Tanszék vezetője.

1984-ben kandidátusi, 1993-ban a tudományok doktora címet szerzett. 1993-ban egyetemi tanárrá nevezték ki.

1986-tól 1989-ig az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese és a Politikai Rendszer Kutatócsoport vezetője volt. 1989-től az MTA Politikatudományi Intézetében a Pártszociológiai Kutatócsoportot vezette, egyúttal politikaelméletet tanított a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Politikaelméleti Tanszékén.

Egy bátor ember, akivel a szocialista párt nem volt igazságos

1988-89-ben részt vett az Igazságügyi Minisztérium alkotmánymódosítást előkészítő bizottságában, több fejezet kidolgozója volt, a köztársasági elnök jogköréről önálló törvénytervezetet készített és publikált. 1989-90-ben részt vett a Németh Miklós vezette kormány Tanácsadó Testületének munkájában.

Bihari Mihály tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, de 1988 áprilisában - három másik radikális reformerrel együtt - a rendszert kritizáló nézetei, előadásai, közszereplése, ellenzékinek tekintett mozgalmakban való részvétele miatt kizárták a párt tagjainak sorából. (Az 1989-ben visszavonták a határozatot, de ő nem lépett vissza a pártba.) Ezután a Magyar Demokrata Fórum, az Új Márciusi Front, a Nyilvánosság Klub és Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének is alapító tagja volt.

1990-98-ban a Társadalmi Szemle című folyóirat főszerkesztőjeként is dolgozott.

Megalakulása óta tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak, amelynek 1989-től alelnöke, 1992-94-ben elnöke volt.

Az 1994-1998-as periódusban országgyűlési képviselő volt (MSZP).

1999 óta az Alkotmánybíróság tagja, 2005-ben a testület elnökévé választották.

Húsz könyv, tankönyv, több száz tudományos cikk, tanulmány szerzője. Elméleti és tudományos konferenciák rendszeresen meghívott előadója.

Pedagógusi, kutatói munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, többek között 1992-ben Demény Pál Emlékérmet, 1996-ban Bibó István-díjat kapott.

Nős, felesége jogász. Három gyermeke van.

MTI - fideszfrakcio.hu