A szerbek szerint túlzott és valótlan az EP-határozat

Túlzónak és valótlannak minősítette az Európai Parlament vajdasági határozatát keddi ülésén a szerbia-montenegrói parlament európai integrációval és a kisebbségi jogokkal foglalkozó bizottsága.

Dátum: 2005-10-11 17:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=44826
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:34:01.067854, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A két parlamenti testület együttes ülésén vitatta meg az EP szeptember 29-i határozatát, amely éles hangú bírálatokat tartalmazott Belgrád címére a vajdasági kisebbségellenes jogsértések miatt. A két bizottság közös állásfoglalásában túlzónak és valótlannak minősítette, voltaképpen elutasította a strasbourgi megállapításokat.

A parlamenti vita során túlsúlyban volt az a véleményt, hogy a jogsértések jelentőségét az európai testület eltúlozta. Egyes képviselők Kasza József politikai ambícióval hozták kapcsolatba a téma ismételt nemzetköziesítését, s azt hangoztatták, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke így akarja elterelni a figyelmet az ellene folyó jogi eljárásokról.

Oliver Dulic, az integrációs bizottság szabadkai demokrata párti elnöke azt hangoztatta, hogy az EP határozata a magyarországi belpolitikai helyzet következménye, és a budapesti pártok politikai harcuk eszközeként használják az európai képviselőházat. Duliccsal egybehangzó véleményt fogalmazott meg a két parlamenti testület előtt Rasim Ljajic szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter, aki a két testület elé terjesztette jelentését a vajdasági helyzetről. Ljajic Magyarország uniós tagságból eredő előnyeit ecsetelte. Szerinte nem lenne meglepő, ha az EU-hoz való csatlakozás után Bulgária és Románia is hasonló kifogásokkal élne az ország területén élő nemzettársaival kapcsolatosan.

A miniszter jelentéséből kiderül, hogy egyedülálló incidensek történtek a Vajdaságban, de nem fajultak jelenséggé és nem ingatták meg a vajdasági etnikumok közötti viszonyokat. Az elmúlt időszakban történt kilengések java részének nem volt etnikai háttere, a verekedések többségét 25-29 éves fiatalok követték el, az esetek nyolcvan százalékában ittasan. A tavalyi évhez képest az idén jelentős mértékben csökkent a jogsértések száma. Az év első nyolc hónapjában mindössze négy támadást jegyeztek fel, de egyik sem irányult magyarok ellen. Két verekedés történt, négy szóbeli összetűzés, tíz esetben történt síremlékgyalázás és 13 vallási létesítményben tettek kárt. Ehhez képest tavaly 88 bűnügy történt, közülük 13 hátterében nemzeti és vallási gyűlöletszítás volt.

Rasim Ljajic hangsúlyozta, hogy az országban jelentős előrelépés történt a kisebbségek jogainak érvényesítésében, és ez vonatkozik a vajdasági magyarokra is. Az egyetlen gond az, hogy aránytalanságok vannak a magyarok képviseletében az igazságszolgáltatásban és a rendőrségen, de a hatóságok azon vannak, hogy javítsanak ezen a helyzeten.

Belgrádi híradások szerint a képviselők kedvezően fogadták a miniszter tájékoztatóját. Úgy vélekedtek, hogy Ljajic jelentése és a két parlamenti bizottság közös állásfoglalása a csütörtöki európai parlamenti meghallgatáson meggyőzi majd a brüsszeli képviselőket arról, hogy Belgrád nem becsüli le a jogsértések jelentőségét és az incidenseknek jórészt nincsen etnikai jellegük.

MTI - fideszfrakcio.hu