18 ország felhívása az atomkísérletek betiltásáért
18 ország külügyminisztere felhívással fordult szombaton a világszervezet közgyűléséhez a nukleáris fegyverkísérletek betiltására vonatkozó egyezmény (CTBT) hatályba lépését sürgetve. A felhívás szerint a CTBT hatékony eszköz a leszerelés érdekében, az atomfegyverek további elterjedésnek meggátolására. "A tömegpusztító fegyverek előállítására alkalmas anyagok, technológiák és szaktudás további terjedésének megakadályozása az egyik legsúlyosabb kihívás azok közül, amelyekkel jelenleg a világnak szembe kell néznie" - idézte a szombati felhívás szövegét az AFP.
Dátum: 2002-09-15 11:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4137
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:44:29.918531, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az ENSZ által még 1996-ban elfogadott egyezményt a jelenlegi ülésszakig 165 állam írta alá, ám közülük mindössze 93 emelte törvényerőre (ratifikálta). A 44 atomtechnológiával illetve atomfegyverrel rendelkező ország közül, amelyek mindegyikének törvényei közé kellene sorolni az egyezményt ahhoz, hogy az nemzetközi hatályú jogszabályként életbe léphessen, csupán 31 iktatta törvényei közé.
Az atomfegyverrel rendelkező országok közül Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Irán és Izrael, bár képviselőik aláírták a megállapodást, nem iktatták azt törvényeik közé. Észak-Korea, India és Pakisztán nem is írta alá az egyezményt. A CTBT hatályossá válásához szükséges jogi lépéseket sürgető felhívást három atomhatalom - Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország - hozta nyilvánosságra szombaton, az ENSZ közgyűlésének jelenlegi 57. ülésszakán, tizenöt további ország - közöttük Magyarország - támogatásával. A további 14 támogató: Ausztrália, Chile, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek, Hollandia, Japán, Jordánia, Kanada, Nigéria, Peru, Svédország, Törökország és Új-Zéland.
1996. szeptember 24-én a világszervezet New York-i központjában elsőként Bill Clinton amerikai elnök látta el kézjegyével az atomkísérletek összes fajtáját betiltó, száztíz cikkből álló általános atomcsend-szerződést (CTBT), őt a többi atomhatalom - Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína - külügyminisztere követte.
Az öt atomnagyhatalom a negyvenes évek közepe óta több mint kétezer nukleáris robbantást hajtott végre: a legtöbbet az Egyesült Államok, szám szerint ezerharmincat. Washington, London és Moszkva azonban már a kilencvenes évek elején Peking és Párizs pedig néhány évvel később önkéntes alapon felfüggesztette a kísérleteket. Az általános atomcsend-szerződés jelentősége abban áll, hogy a robbantások betiltásával - a számítógépes modellezés lehetőségének ellenére - gyakorlatilag kivitelezhetetlenné teszi új nukleáris fegyverrendszerek kifejlesztését.
MTI