Néhány területen csalódni fognak a kisemberek
Keresztet vethetnek az egyéni gazdálkodók az állam által eddig felvásárolt szövetkezeti üzletrészekre. Az előző kabinet - kimondva, kimondatlanul - nekik szánta ezt a vagyontömeget. A mostani viszont úgy fordítana az eljáráson, hogy a téeszeknek kedvezzen vele. A csődbe ment szövetkezetek egykori tulajdonosai a vártnál jóval kevesebb kárpótlásra számíthatnak.
Dátum: 2002-09-15 12:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4140
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:44:30.892577, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A régóta húzódó üzletrész-ügy rendezéséhez tavaly nyáron fogott hozzá az Orbán-kormány. Elsőként a külső üzletrész-tulajdonosok számára dolgoztak ki vételi ajánlatot.
Közel 260 ezren éltek a lehetőséggel, közülük 174 ezren köthették meg eddig az üzletrész eladásáról szóló szerződést. Számukra július elejéig 22,7 milliárd forintot fizetett ki az MFB Üzletrészhasznosító Kft. Közel tízezer igénylő ügye még rendezetlen, különféle jogi, öröklési és gyámsági kérdések tisztázatlansága miatt. Idén március végéig jelentkezhettek az érintettek a nyugdíjas tagi üzletrészek felvásárlására. Határidőre 59 ezer igény érkezett, közülük ötvenezren már kézhez kapták a 17,5 milliárd forintnyi vételárat. Mintegy hatezren még várnak arra, hogy beadványukról döntés szülessen.
Ezek az adatok abban az előterjesztésben olvashatók, mely nemrégiben került a kormány tagjai elé az üzletrész-felvásárlás ügyében. Az eddig kifizetett negyvenmilliárd forint mellett további huszonötmilliárd forint kiadást jelenthet az állami költségvetésnek a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt lévő szövetkezetek üzletrészeinek megvétele. Ez a - szintén az előző kabinet által elindított - program ma is tart. Az ilyen téeszek külső és nyugdíjas tulajdonosai még szeptember végéig jelentkezhetnek, a megyei földművelésügyi hivataloknak segíteniük kell ebben. Július elejéig 108 ezer igénybejelentés érkezett, 56 ezer igénylővel már meg is kötötték a szerződéseket. A kifizetés a kormányváltást követően egy időre leállt. A bizonytalanság július 26-ig tartott. E naptól, kormánydöntés alapján egy másik cég, a Casa Vagyonkezelő Kft. folytatja a pénz folyósítását.
Az üzletrész-felvásárlás teljes körűvé tételét rögzítette programjában az új kabinet. Ennek alapján a most működő, illetve csődeljárás, felszámolás alatt lévő téeszeknél minden tag vagy az eddigi felvásárlásokból kimaradt tulajdonos üzletrészére még e hónap végéig vételi ajánlatot kellene kidolgoznia a gazdasági és földművelésügyi miniszternek. Ez a tervek szerint ugyanúgy, ahogy eddig, az 1992. évi vagyonnevesítéskor meghatározott névérték száz százalékára vonatkozik majd. Fontos tudni, hogy csak az alanyi jogon szerzett tulajdon jöhet számításba, a vásárolt vagy ajándékozott üzletrészt nem veszi meg az állam.
Ez az újabb program a számítások szerint ötvenötmilliárd forint központi kiadással jár majd. Kérdés, hogy rendelkezésre áll-e a mostanában elég komoly kifizetésekkel terhelt államkasszában erre a fedezet. Teljes mértékben biztosan nem. Legalábbis erre utal, hogy csak akkor indítható el az új felvásárlás, ha ezzel párhuzamosan az eddig állami kézbe került üzletrészvagyon eladásának mikéntjét is kidolgozzák a szakminiszterek. És e részletnél bújik meg az "ördög". Korábban ugyanis arról volt szó, hogy ez a "pakett" jórészt a családi gazdálkodókat illeti meg. Ez az elgondolás mostanra az ellenkezőjére változott. Az eddig felvásárolt üzletrészeket kedvezményesen viszszajuttatnák az érintett szövetkezeteknek. Ami lényegében burkolt támogatást jelent, hiszen a nagyüzemeknek az üzletrészesek gondját idővel úgyis meg kellett volna oldaniuk, csak saját forrásból.
A kedvezmények között szóba jöhet a hosszú távon törleszthető, kamatmentes hitel vagy a különféle pályázatok meghirdetése. A lehetséges vevők között első helyen áll majd a szövetkezet, ő kapja a legnagyobb segítséget. Ezután következhetnek a szövetkezet tagjai vagy alkalmazottai, végső soron pedig azok a gazdálkodók, akik állandó termeltetési szerződést kötöttek a téesszel. Nem vehetnek részt a visszavásárlásban azok, akik üzletrészüket eladták, vagy el akarják adni az államnak. A visszavásárlásra felkínált üzletrészek értékét várhatóan szövetkezetenként egyedileg határozzák meg, ami még nem tudni, hogy mit jelent. Annyit mindenképpen, hogy az értékből levonják a téesz adósságait, így a kormányzat igen olcsón kínálhatja majd fel a korábban száz százalékért felvásárolt papírt.
Csalódhatnak azok, akik abban bizakodtak, hogy a korábban csődbe ment, vagy felszámolt téeszben lévő egykori tulajdonukért száz százalékban kárpótolja őket az állam. E kérdésben úgy tűnik, visszavonulót fúj a kormány, és egy összegben csak a volt üzletrészérték harminc százalékának kifizetésére vállalkozik. Némely esetben várhatóan lehetőséget kínálnak majd a kárpótlás életjáradékra váltására, ekkor a hatvanszázalékos mértéket is elérheti a térítés. Jelenleg azonban az is kérdéses, hogy ezekből a szerény tervekből lesz-e valami. Törvénymódosítás szükséges hozzá, melynek tervezetét a szaktárcáknak október végéig kell letenniük az asztalra. Ma azonban még nem tudni, hogyan lehetne úgy módosítani a kárpótlási jogszabályt, hogy az a szövetkezetek megkülönböztetése miatt ne ütközzön az alkotmányba.
Nánási Tamás, Szabad Föld, 2002.09.13