Pártszolgálatban az MTI?

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács keddi közleményében megdöbbenését fejezi ki amiatt, hogy a Magyar Távirati Iroda (MTI) egy bírósági döntésről szóló tájékoztatás jogosságát megkérdőjelező lapfőszerkesztői véleményt közzé tett, míg az erre való bírósági reagálás közlését megtagadta. Mint ismert, a Legfelsőbb Bíróság (LB) a napokban elutasította az Élet és Irodalom (ÉS) kontra Tokajhegyalja kft. sajtóperben a hetilap felülvizsgálati kérelmét. Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője jogszerűtlennek tartotta, hogy a döntésről előzőleg értesült az egyik napilap.

Dátum: 2005-10-18 18:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=45188
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:36:52.662043, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Közlemény

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács egyhangú döntésével az alábbiak közzétételére hatalmazta fel szóvivőjét:

A közvélemény-kutatási adatok szerint az emberek többsége bízik a bíróságokban és kevesebb, mint egy harmada kérdőjelezi meg azok függetlenségét. Néhány sajtóorgánum a jelek szerint ennek az aránynak a megváltoztatására törekszik.

A napokban egy ügy lezárását követően az alperes nyilatkozatot tett, amelyre az OIT szóvivője nyomban reagált és ismertette, hogy az alperesi állásponttal ellentétben a bíróság jogszabályt nem sértett. A közleményt eljutatta az MTI-hez és az országos napilapokhoz. Másnap több napilap részletesen ismertette az alperes nézeteit, de a szóvivő közleményét nem vették át. Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a Magyar Távirat Iroda is megtagadta az általa közzétett alperesi nyilatkozatra reagáló dokumentum közzétételét. A nemzeti hírügynökségnek pártatlannak kell lennie.

Az OIT úgy véli, hogy ez az eljárás a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek nem felel meg, ezért az illetékes újságíró szövetséghez fordul állásfoglalás céljából. A válaszról az OIT szóvivője a közvéleményt tájékoztatni fogja.

dr. Sándor Zsuzsa

az OIT szóvivője

Országos Igazságszolgáltatási Tanács

Budapest, 2005. október 18.

***

Mint ismert a Fővárosi Ítélőtábla valótlan állításai miatt másodfokon, jogerősen helyreigazításra kötelezte az Élet és Irodalom (ÉS) című hetilapot a Tokajhegyalja Kft.-vel szemben. A lapnak a következő helyreigazítást kellett közzé tennie: "Helyreigazítás. Lapunk 2005. március 11-i számában megjelent Tokaji Borcsaták II. című cikkben valótlanul állítottunk, hogy a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én, valamint 2001. december 2-án taggyűlést tartott, és azokon jegyzőkönyv készült".

A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek helye nem volt, ugyanakkor a felülvizsgálati kérelemmel lehetett fordulni a Legfelsőbb Bírósághoz. A Magyar Nemzet október 14-ei cikke beszámolt arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) az Élet és Irodalom (ÉS) kontra Tokajhegyalja kft. sajtóperben a hetilap felülvizsgálati kérelmét elutasította.

Amit közölt az MTI

Kovács Zoltánnak, a lap főszerkesztőjének reagálását a Magyar Távirati Iroda az alábbi módon közölte: "Ha igaz az elutasításról szóló hír, nagyon sajnálom. Végig hittem abban, hogy megnyerjük a pert. Mindezeken túl jogszerűtlennek tartom, hogy a bíróság ítélethirdetés előtt a döntés érdemi részéről tájékoztatja a sajtót, vagy azt, aki éppen betelefonál. Az ítélethirdetésnek szigorú szabályai vannak, szégyen, hogy ezt épp a Legfelsőbb Bíróságon nem tartják be. Kíváncsian várom, lesz-e minderről véleménye Lomnici Zoltánnak,(az LB elnökének). Az ítélet kihirdetésének a módja pontosan olyan zavaros, mint a helybenhagyott másodfokú ítélet."

Az elhallgatott bírósági reagálás

Az MTI által elhallgatott bírósági reagálás a következőket tartalmazta:

Kovács Zoltán téved, amikor "ítélethirdetésről" tesz említést, mert a felülvizsgálati kérelem elutasítása nem ítélethirdetés keretében történik. Téved akkor is, amikor jogszerűtlenségről beszél annak kapcsán, hogy egy jogerősen befejezett ügyben megtörtént vagy megtörténhetett a sajtó tájékoztatása a feleknek való kézbesítést megelőzően. Egyetlen törvény vagy más jogszabály, de még bírósági belső írott szabály sem írja elő, hogy egy jogerős döntésről mikor lehet a sajtót tájékoztatni. A bírósági szóvivők önkorlátozása alakította ki azt a "szokásjogot", hogy általában illő megvárni a tájékoztatással, amíg a felek tudomást szereznek a döntésről. Jogszabálysértés így akkor sem történt, ha a sajtó a bíróságtól értesült volna a felülvizsgálati eljárás eredményéről.

fideszfrakcio.hu