Kapuzárási pánik a koalícióban - légihíd Ciprusig

A választáshoz közeledve egyre szembetűnőbbek a kapuzárási pánik jelei a koalícióban: siettetett közbeszerzési és privatizációs eljárások, értelmetlennek tetsző átszervezések, pénzkitolások. A Heti Válasz a jövőben ilyen esetek nyomába ered. Első alkalommal a Budapest Airport Rt. nemrég lefújt, de a fű alatt tovább folyó magánosításával, illetve a reptéri kiszervezésének körül bábáskodó ciprusi iroda részgyőzelmeivel foglalkozunk.

Dátum: 2005-10-19 16:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=45227
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:37:04.338081, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Mi a közös a Tasnádi Péter sógor-üzlettársaként ismertté vált, öt éve elhunyt Láposi Lőrincben, Jasenszky Nándorban, aki a közeli múltban egyszer az MSZP, másszor egy-egy állami cég (Magyar Fejlesztési Bank, Malév) biztonsági főnökeként mutatkozott, ifj. Apró Antalban, a mai miniszterelnök hitvesének nagybátyjában, illetve az Andreas Neocleous & Co. ciprusi ügyvédi iroda magyarországi képviselőjében, Tuller Andrásban? A 90-es évek közepén mindnyájan tagjai voltak annak a Speciális Rendőrklub nevű zártkörű egyesületnek, amelybe a rendszerváltozás előtti rendőri és titkosszolgálati elit tömörült. A lapunk birtokában lévő tagnyilvántartás szerint a klub kakukktojása Tuller András volt; előélete nem predesztinálta a részvételre, lízing- és offshore-szakértő jogászként mégis számítottak rá az ellenőrző bizottságban.

Lízingelt kapcsolatok

A klubélet mellett az üzleti világból sem maradt ki a ciprusimagyar ügyvéd. Irodájának munkatársai manapság a Ferihegyi repülőteret működtető, magánosításra szánt Budapest Airport (BA) Rt. jogi, informatikai, kiszervezési ügyeiben járnak el - afféle külsős megbízatással.

Ám Tuller és Hárskuti János, a BA Rt. vezérigazgatója egymásra utaltsága nem kizárólag - az alábbiakban taglalt - reptéri ügyekben érhető tetten. A hazai céghistóriákban rendre feltűnik például a WVM Lízing Rt. neve, ahol Tullert egykor tulajdonos-felügyelőbizottsági tagként tartották nyilván. Dióhéjban: a részvénytársaság 1994-95-ben nyolc sorozatban bocsátott ki kötvényeket, 2,2 milliárd forint névértéken. Alig telt bele másfél év, és felszámolási eljárás (majd értékpapír-felügyeleti kezdeményezésre per is) indult a cég ellen, melynek során közel hétezer kötvénytulajdonos jelentett be hitelezői igényt. A Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette a kötvényjegyzéseket, és felelőssé tette a kibocsátót a kárért. A hírhedtté vált ügylet idején, pontosabban 1990 és 1995 között Hárskuti ügyvezető, 1996 végéig pedig társtulajdonos volt a WVM-tisztviselők, így Tuller érdekeltségébe is tartozó Diana Lízing Kft.-ben. E minőségében Hárskuti többször nyilatkozott a lízingműfaj mibenlétéről. A HVG elől például azt sem titkolta el 1994-ben: "gyakori, hogy az Állami Vagyonügynökségtől nagy értékű állami ingatlanokat megszerezni óhajtók lízingcéget vesznek igénybe".

Tuller mindenütt

A WVM-ügy csak az első krimi volt Tuller (és közvetve Hárskuti) életében. A Fővárosi Főügyészség ugyanis még lapzártánkkor is vizsgálta azt a beadványt, amely a BA Rt. vezérigazgatója, azaz Hárskuti János és a menedzsment több tagja ellen hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás megindítását kérte.

Bár az ügyészségi beadvány pontos tartalmáról nincs ismeretünk, tény, hogy az utóbbi időben egyre-másra születnek vitatott döntések az Airportnál. Az év elején Draskovics Tibor például - értékaránytalanságot szimatolva - leállíttatta azt a telekvásárlási ügyletet, amely a repülőtéri áruszállítási központ felépítését alapozta volna meg (Heti Válasz, 2005. február 24.). A korabeli pénzügyminiszter lépése kormányzati és MSZP-szinten is kiverte a biztosítékot, hiszen a cargobázis ötletét akkor vette először napirendjére a BA Rt. igazgatósága, amikor még Gyurcsány Ferenc anyósa, Apró Piroska ült a részvénytársaság elnöki székében. Mi több, a BA képviseletében nem kisebb személyiség hozta tető alá a szerződést, mint a Hárskuti volt üzlettársaként bemutatott Tuller András. Mint kiderült: hiába.

Ez azonban csak kezdetnek volt elég. Úgy értesültünk, hogy a minap a BA Rt. műszaki-karbantartási vállalatirányítási rendszerének (AODB/RMS) megvalósítására kiírt titkosított eljáráson végül olyan cégcsoportot hirdettek ki győztesnek, melynek egyik egységében, az Eclipse Informatikai Rendszerház Rt.-ben az Andreas Neocleous & Co. ciprusi iroda két ügyvédje, a már jól ismert Tuller András és Veréb Balázs is felügyelőbizottsági tag. (Árnyalja a képet, hogy az Eclipse egy másik érdekeltségében társtulajdonos az a Hevesi Tóth Ferenc, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat első embereként anno ellenjegyezte a Horn-ciklus Nádor-ügyeként elhíresült - titkosszolgálati eszközbeszerzésekre irányuló - ügyletet.)

Nem múló magánosítás

Információink szerint a BA vezetése a biztonsági feladatok (fegyveres biztonsági őrség, repülés- és repülőtér-védelem) külön kft.-be történő kiszervezéséhez szükséges(?) előtanulmány összeállítását is olyan cégre bízta - Certoservo Kft. -, melynek taglistáján feltűnik a Tuller jobbkezeként emlegetett Veréb Balázs. Utóbbi ráadásul egy sor olyan 2003-as alapítású, szentendrei székhelyű tanácsadó-társaságban (Stylianou Kft., Oliveira Martins Kft.) képvisel kézbesítési megbízottként nevenincs ciprusi tulajdonosokat, amelyben "véletlenül" a BA Rt. jogi igazgatójának testvére ügyvezetősködik. A személyi összefonódások ellenére a reptéri cég kommunikációs igazgatóságán azt közölték lapunkkal: "a biztonsági igazgatóság jövőbeni kiszervezése szakmai döntés, nem érdemes mást mögé képzelni".

Summa summarum: a BA magánosítása előtti kapuzárás a Tuller-Veréb kettős által meghatározott üzleti kör - megbízási díjban mérhető - részsikereivel ér véget. Aktivitásukat láthatóan a Hárskuti elleni ügyészségi beadvány sem veti vissza. Mert hát az Airport-privatizáció és kísérő ügyletei már csak ilyenek: mindent egy lapra szokás feltenni. Valahogy úgy, ahogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. is eljárt a minap. A Fővárosi Bíróság hiába érvénytelenítette a BA Rt. privatizációs pályázatát, a korábbi első körön túljutó öt társaság még az elmúlt napokban is hivatalos beszélgetéseket folytathatott a reptéri vezetéssel, és igénybe vehette az adatszolgáltatást.

Vagyis a lefújt magánosítási folyamatot az ÁPV hagyta továbbpörögni, és Oravecz Péter kommunikációs igazgató közlése szerint csak lapunk megjelenésének napján határoznak a pályázat "hivatalos leállításáról". Ezután jöhet az új kiírás, melyre tehát a bírósági döntést követő holtidőben már bőven előtrenírozhatták magukat a pályázók. Pokorni Zoltán Fideszalelnök ugyan jelezte, feljelentik az ÁPV és a BA vezetését, amiért nem szünetelt a privatizáció, de ez sem hatotta meg az illetékeseket. A kormányzat eltökélt, 400 milliárd forintos bevételt remél a monopolhelyzetű reptércég eladásából - még a 2006-os választási év előtt.

Bódis András - Heti Válasz

fideszfrakcio.hu