Háború 200 milliárd dollárért
George W. Bush amerikai elnök gazdasági tanácsadója 100-200 milliárd dollárra becsülte az esetleges Irak elleni háború költségeit, de nem tartotta valószínűnek, hogy ettől recesszióba fordulna az amerikai gazdaság vagy tartósan növekednék az infláció - jelentette hétfőn a The Wall Street Journal.
Dátum: 2002-09-16 13:58:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4170
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:44:40.392000, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Lawrence Lindsey, a Fehér Ház Országos Gazdasági Tanácsának elnöke szerint "maximálisan" az amerikai GDP 1-2 százalékának felelhet meg az esetleges katonai akció költsége. Az amerikai hazai össztermék körülbelül 10 billió dollár évente, ebből adódik a 100-200 milliárdos összeg. A Pentagon korábban és előzetes jelleggel 50 milliárd dolláros költséget becsült. Az 1991-es Öböl-háború 58 milliárd dollárt emésztett fel, de annak nagyrészét a szövetségesek állták, köztük Japán, és nem utolsó sorban Szaud-Arábia és az iraki megszállás alól felszabadított Kuvait maga, az olajért-élelmiszert akció keretében pedig az ENSZ kártérítést is levesz az iraki olaj bevételi számlájáról. Lawrence Lindsey elmondta azt is, hogy szerinte a háborús kiadások nem lesznek különösebb hatással a kamatlábakra és nem növelik tovább a szövetségi adósságot sem, amely jelenleg 3,6 billió dollár, és attól sem kell félni, hogy recesszióba taszítják a gazdaságot. Ugyanakkor azt sem tartotta valószínűnek, hogy a háború ösztönözné az amerikai gazdaság növekedését. Az állami kiadások nem túl ösztönző természetűek, és a fegyvergyártás nem alapoz meg tartós növekedést - fejtegette. A háborúra költött pénzt sokkal inkább olyan befektetésnek ítéli, amely a gazdasági folyamatokra leselkedő veszélyeket távol tartja. Lindsey úgy számolt, hogy ha Irakban rendszerváltás lesz, akkor napi 3-5 millió hordóval növekedhet a világ olajellátása. Jelenleg az iraki olajtermelés napi 1,5 millió hordó körül van; az ENSZ-szel folytatott árvita következtében a vevők kerülik az iraki olajat. Más amerikai kormányzati közgazdászok megjegyzik: a fő aggodalom az, hogy egy Irak elleni háború viszonylag tartósan hordónként 30 dollár fölé emelheti az olaj árát, márpedig az utóbbi évtizedek négy recesszióját kivétel nélkül megelőzte egy-egy olajárrobbanás, 30 dollár fölötti árral - írta az újság. A Fehér Ház véleménye ellenben az, hogy rövid távú áremelkedés nem elegendő a gazdaság recesszióba döntésére - tette hozzá a The Wall Street Journal.
MTI - fidesz.hu