Biztonság: tucatnyi alkotmánysértés egyetlen törvényben

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatában kimondta, hogy alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja. A parlament által májusban megszavazott törvényt kihirdetés előtt küldte el Mádl Ferenc, akkori köztársasági elnök az Ab-hez előzetes normakontrollra.

Dátum: 2005-10-25 14:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=45540
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:39:38.191646, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az Ab soron kívül megvizsgálta az indítványt, és megállapította, hogy az új felsőoktatási törvény Mádl Ferenc által kifogásolt rendelkezései sértik a tanszabadságnak, a tudományos élet szabadságának, illetve a felsőoktatási intézmények autonómiájának alkotmányban rögzített jogát.

Az Ab határozata elsősorban a törvény azon rendelkezéseinek alkotmányellenességét mondta ki, melyek egy új, az egyes felsőoktatási intézmények irányítását végző testületre vonatkoztak.

Ezen túlmenően megállapította, hogy alkotmányellenesek egyes, a kormány felsőoktatással kapcsolatos jogosítványait bővítő paragrafusok, így többek között az, amelyik szerint a szakminiszter határozza meg azokat a tudományterületeket, amelyeken doktori képzés folyhat. Továbbá az új felsőoktatási törvény hatályba léptető rendelkezései is bizonytalanok, értelmezhetetlenek és így sértik a jogbiztonságot az Ab szerint.

Összesen az új felsőoktatási törvény mintegy tucatnyi rendelkezésének alkotmányellenességét mondta ki a testület.

A vizsgált törvény szerint "a felsőoktatási intézmény stratégiai döntést hozó és annak végrehajtását ellenőrző szerve az irányító testület". A hat-, illetve kilenctagú testületbe 2-3 főt delegál az oktatási miniszter és 4-5 főt a szenátus.

Az Alkotmánybíróság a felsőoktatás autonómiájáról szólva rámutatott, hogy annak hordozója, alanya a felsőoktatási intézmény, vagyis az oktatók, a tudományos kutatók és a hallgatók közössége.

Ezért részvételüket biztosítani kell az autonóm képviseleti szervekben.

Az Ab megállapította, hogy az új felsőoktatási törvény a felsőoktatási intézmény felépítését teljesen átalakítja. Az irányító testület, a rektor kivételével, nem a felsőoktatási intézménnyel jogviszonyban lévő oktatókból, kutatókból és hallgatókból, vagyis a tanszabadság hordozóiból, illetve az általuk meghívott külső szakemberekből, hanem tőlük idegen személyekből tevődik össze. Az irányító testület tagjai többségével szemben nem előírás, hogy egyáltalán valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkezzenek.

A vizsgált törvénynek azzal a rendelkezésével kapcsolatban, mely szerint a kormány rendelete határozza meg az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágakat, amelyeken a doktori képzés folyhat, illetve a tudományterületeket, tudományágakat, az Ab megállapította, hogy így a kormány a felsőoktatási autonómia alanyaitól függetlenül, szabadon dönthet abban a kérdésben, hogy mi minősül tudományterületnek, tudományágnak. A rendeleti szintű szabályozásra adott felhatalmazás, a tudományos élet szereplőinek a döntéshozatalban való megfelelő részvétele nélkül, akár a tudománytól idegen szempontok szerinti meghatározást is lehetővé teszi. Ez pedig a tudományos fokozatszerzés szabadságát és a tudományágak professzionalizációját veszélyezteti.

A felsőoktatási intézmények fenntartója, állami intézmények esetében a miniszter irányítói jogkörének tartalmával kapcsolatban az új törvény kimondja, hogy a fenntartó bizonyos esetekben, például az ésszerű és takarékos gazdálkodásra hivatkozva, dönthet az intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről.

Az Ab szerint ugyanakkor alkotmányos elvárás, hogy az ésszerű és takarékos gazdálkodás követelményeit normatív módon, előzetesen megállapított, nyilvános, pontos és stabil, a tudomány szempontjainak megfelelő teljesítménykritériumok formájában határozzák meg. A törvényben szereplő ésszerű és takarékos gazdálkodás tartalma ugyanis az Ab szerint gyakorlatilag meghatározhatatlan, a feltételek teljesítésének megítélése lényegében az oktatási miniszter mint döntéshozó saját mérlegelésétől függ, mint ahogy bizonyos esetekben a normatív támogatás folyósításának felfüggesztése is.

Az Ab azt is kimondta, hogy az új törvény "kiszolgáltatott helyzetbe hozza a felsőoktatási intézményt a fenntartóval (oktatási miniszter) szemben".

"A felsőoktatási intézményre vonatkozó döntési jogkörök ilyen mértékű centralizálása és koncentrációja, s a fenntartóhoz (oktatási miniszter) telepítése a felsőoktatási intézmények autonómiájának elvonását jelenti" - állapította meg az Ab.

A testület azt is rögzítette: a törvény szövege alapján nem értelmezhető, hogy az mikortól hatályos, alkalmazható.

Az Ab az új felsőoktatási törvény előzetes normakontrolljával Mádl Ferenc köztársasági elnökként benyújtott utolsó indítványát is elbírálta.

Mádl Ferenc összesen 13 alkalommal élt azzal az államfői jogosítványával, hogy kihirdetés előtt az Ab-hez küldje a parlament által megszavazott törvényt.

Az indítványoknak eltérő mértékben adott helyt az Ab, de kivétel nélkül minden alkalommal talált olyan pontokat a vizsgált jogszabályokban, amelyek alkotmányellenesnek bizonyultak. Mádl Ferenc további egy alkalommal alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól akkor, amikor a kórháztörvénnyel kapcsolatban politikai vétót emelt, majd kérte a testülettől, hogy értelmezzék a jogintézmény tartalmát.

MTI - fideszfrakcio.hu