Amerikai liberális lapok elítélik a CIA titkos külföldi börtöneit
A nemzetközi jogot, de feltehetően saját országuk törvényeit is megsértik a The Washington Post csütörtöki száma szerint azok a kormányok, amelyek lehetővé teszik az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA), hogy területükön terrorizmussal gyanúsított foglyokat őrizzenek titkos börtönökben.
Dátum: 2005-11-03 18:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=45962
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:42:47.963251, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A lap szerkesztőségi kommentárja a terrorizmussal gyanúsított foglyok elleni visszaéléseket ostorozva külön is kiemeli a CIA külföldi titkos börtön-hálózatát, amelyben több mint száz foglyot rekkentettek el a világ szeme elől. A 30 legfontosabb fogoly közül többet kelet-európai új demokráciákban őriznek, ami szégyen az illető országok kormányaira nézve.
Ez a szégyenletes helyzet a kommentár szerint közvetlen következménye George Bush 2002 februárjában hozott döntésének, amellyel hatályon kívül helyezte a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozó genfi egyezmények rendelkezéseit és az amerikai jogszabályokat is.
A lap szerint az al-Kaida tagjaitól a genfi egyezmény alapján is meg lehetett volna tagadni a hadifogoly státuszát és perbe foghatták volna őket amerikai polgári vagy katonai bíróságon. A foglyokat ebben az esetben megillette volna a genfi oltalom a kínzástól. Ha Bush elnök ezt az utat választotta volna, elkerülhette volna az Egyesült Államok megítélésének súlyos károkat okozó, Guantánamo és Abu Graib nevéhez fűződő botrányokat. Az elmúlt négy évben azonban az al-Kaida egyetlenegy vezetője ellen sem indítottak pert és a CIA-nak elképzelése sincs arról, hogy mi legyen titkos foglyaival, akiket az egyik CIA-tisztségviselő "szörnyű tehernek" nevezett.
A katasztrofális politikával egyre többen fordulnak szembe a szenátusban és a kormányban is. John McCain republikánus párti szenátor a hangadójuk és egyetértenek vele azok a katonatisztek és védelmi minisztériumi tisztségviselők, akik annak idején helytelenítették a genfi egyezmények hatályának felfüggesztését.
McCain szenátor törvénytervezetet nyújtott be az amerikai fogságban levő személyekkel való "kegyetlen, embertelen és megalázó" bánásmód tilalmáról. A The Washington Post nehezményezi, hogy a Demokrata Párt részéről nagyon sovány támogatást kap a szenátor. A szenátusban a demokrata pártiak nemrég nagy hűhóval zárt ülést kényszerítettek ki az iraki háború előtti hírszerzési értesülések félrevezető kormányzati tálalásának a megvitatására. A teátrális fellépés helyett a lap inkább erélyes állásfoglalást várt volna a kínzások ellen.
A The New York Times ugyancsak szerkesztőségi kommentárban foglalkozik a visszaélésekkel. A lap úgy véli, hogy a titkos börtönök ügye, akárcsak más nyomasztó történet, így Valerie Plame CIA-ügynök személyazonosságának a kiszivárogtatása Dick Cheney alelnök hivatalába kanyarodik vissza. Cheney alelnök volt a kínzások legalizálásának egyik fő szorgalmazója, és most a McCain szenátor által kezdeményezett törvény módosítását szorgalmazza zárt ajtók mögött és azt akarja elérni, hogy a titkosszolgálatok továbbra is alkalmazhassák a kínvallatás eszközét. A lap megjegyzi, hogy Dick Cheney a hamis esküvel vádolt és nemrég lemondott Scooter Libby helyébe David Addingtont nevezte ki, aki egyik társszerzője volt a kínzások engedélyezése mellett érvelő 2002-es memorandumnak.
MTI - fideszfrakcio.hu