Mádl Ferenc az EU-csatlakozásról
Az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésében egyetértés van a magyar Országgyűlés pártjai között, ami 2000-ben a pártok közös deklarációjában fogalmazódott meg, megvan tehát a politikai akarat magyar részről a csatlakozásra - jelentette ki Mádl Ferenc kedden Lisszabonban egy, az Európai Unió jövőjével foglalkozó ifjúsági fórumon. A köztársasági elnök hozzátette, hogy a magyar közvéleménynagy többsége is támogatja a csatlakozást az európai integrációhoz, az emberek gondolkodásában benne van az, hogy a nemzeti és európai törekvések összeegyeztethetők.
Dátum: 2002-09-17 15:03:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4214
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:44:54.129501, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Magyarország stabil parlamenti demokráciával és hatékony gazdasággal rendelkező országként joggal egyik várományosa az EU-tagságnak, az eddig lezárt tárgyalási fejezetek tekintetében a tagjelölt országok élmezőnyében áll - mondta Mádl Ferenc az Európa jövőjéről portugál fiatalok számára a Delors Központ szervezte vitafórumon a Belémi Kulturális Központban. Rámutatott, hogy a rendszerváltás óta Magyarország több mint 20 milliárd dollár külföldi tőkét fogadott be, ami több mint 40 százaléka a térségbe áramló összes külföldi tőkének. Mindezek alapján reálisan számolhatunk azzal, hogy a csatlakozás után 2-3 évvel az euróövezet tagja lehetünk.
Mádl Ferenc szólt arról, hogy Magyarország 1100 éves történelme során szervesen kapcsolódott az európai kultúrához és gazdasághoz, ezért számunkra az EU-csatlakozás voltaképpen visszatérést jelent ahhoz az európai civilizációhoz, amelyhez mindig is tartoztunk.
A csatlakozást illetően Magyarország mindenekelőtt abban érdekelt, hogy a csatlakozás után a többi tagországgal azonos feltételekkel vehessen részt az együttműküdésben, ne kerüljön hátrányba a korábbi tagokkal szemben, érvényesüljön az igazságosság és méltányosság elve - mondta. Az EU-bővítésből Portugália számára jelentkező előnyök között említette a magyar államfő az Európa eddigi megosztottságából fakadó biztonsági kockázatok megszűnését, az új tagoknak az unió gazdaságára kifejtett dinamizáló hatását, a portugál vállalatok piacra jutási és befektetési lehetőségeinek megnövekedését. Megjegyezte, hogy magyar-portugál kétoldalú relációban már Magyarország csatlakozásának perspektívája is igen kedvezően hatott a két ország külkereskedelmére, amelynek volumene 1997 óta ötszörösére emelkedett.
A közeli tragikus évforduló kapcsán Mádl szólt arról, hogy a 2001. szeptember 11-én történtek "fájdalmasan és minden korábbinál egyértelműbben tudatosították, hogy meg kell teremteni az erősebb és egységesebb, a transzatlanti közösség részeként működő, gyors és hatékony közös cselekvésre képes uniót". A tragédiának fel kell gyorsítania a bővítést, Európa újraegyesítését - hangsúlyozta. Az európai építmény jövőjével kapcsolatban a magyar köztársasági elnök leszögezte, hogy kizárólag a tagállamok egyhangú döntése alapján szabad további jogokat közösségi hatáskörbe emelni. Meg kell szüntetni a hatáskörök folyamatos, "lopakodó" bővülését, mert bár ez a siker egyik fő tényezője volt, már ellenőrizhetetlen túlburjánzáshoz vezetett - fejtette ki. Mádl úgy vélte ugyanakkor, hogy az intézményi egyensúly érdekében erősíteni kell a végrehajtói feladatokat is ellátó Európai Bizottságot és annak elnökét közvetlenül kellene megválasztani, ami a valódi európai végrehajtói hatalom kialakulása felé mutatna. A közvetlen elnökválasztásnak e lépés intézményi hatásain túl lélektani-politikai jelentősége lenne, mivel az európai polgárok egy karizmatikus vezetővel tudnák azonosítani Európát - vélte.
Mádl Ferenc szerint a jövő Európájában halványul az abszolút területiség fogalma és jelentősége, viszont megerősödik az állam fölötti nagyobb, illetve az állam alatti kisebb egységek jelentősége. Feloldódik a "nemzetek Európája" vagy a "nemzetek fölötti Európa" közötti választás régi dilemmája, mert a XXI. század Európája a "közösségek közössége" lesz.
A köztársasági elnök felelős vezetőként dicsérte portugál kollégáját, a szocialista párti Jorge Sampaiót, nagy elismeréssel szólt annak az Európa jövőjére vonatkozó "kreatív víziójáról".
Az Európai Unió elkövetkező 15-20 évére vonatkozó vízióját vázolva a portugál köztársasági elnök felkarolta az Európai Ifjúsági Konventben részt vevő fiatalok elképzeléseit és egyértelműen internacionalista elhivatottságú, az egyenlőség és a szolidaritás, ezen belül a nemzedékek közötti szolidaritás elvén alapuló, befogadó jellegű közösség felépítése mellett érvelt. Az állampolgárság fogalmának a XXI. századnak megfelelő újrameghatározását sürgette, rámutatva, hogy egyszerre vagyunk egy adott ország állampolgárai, európaiak és világpolgárok. Szólt arról, hogy az uniós kihívás talán nagyobb felkészültséget igényel az olyan kis országok ifjúságától, mint amilyen Magyarország vagy Portugália, ugyanakkor a fiataloknak mindkét országban megvan az az előnyük, hogy erős kulturális identitással rendelkező nemzethez tartoznak. A háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodó Mádl Ferenc előzőleg villásreggelin fogadta szállásán Portugáliában élő, magyar származású személyek egy csoportját. A meghívottak között volt többek közt Habsburg-Lotharingien József, özv. Horthyné Bowden Ilona és Bölöni László, a Sporting Lisboa román állampolgárságú, de magyar nemzetiségű vezető edzője. Az államfő súlyt helyez arra, hogy hivatalos külföldi látogatásai során találkozzék a helyi magyar kolónia tagjaival.
MTI - fidesz.hu