Hárommondatos jelentéssel intézné el az MSZP Gyurcsány milliárdjait

Az állami megrendeléseken és állami támogatásokon kívül állami hitelek is nagymértékben hozzájárultak az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodásához. Az ÁPV Rt. 1995-ben döntött az állami tulajdonban lévő Motim Kft. privatizációjáról. A pályázaton az Altus Rt. és a GPS Kft. által alkotott konzorcium lett a győztes. A GPS Kft.-t a privatizációt közvetlenül megelőzően a Motim menedzsmentjének három tagja vette meg az Altus Rt-től és Gyurcsány Ferenctől. 1995. december 27-én az akkor még állami tulajdonban lévő Motim Kft. - tizenhárom nappal a privatizációs folyamat lezárása előtt - részesedést szerzett az őt éppen megvenni kívánó GPS Kft-ben, melynek törzstőkéjét 340 millió forinttal megemelte. A győztes konzorcium 705 millió forintot fizetett a Motim Rt-ért, azonban a vételárat úgy tudta teljesíteni, hogy ahhoz 700 millió forintos hitelt folyósított a Magyar Hitel Bank Rt., melynek igazgatósági elnöke akkor Apró Piroska, Gyurcsány Ferenc jelenlegi anyósa volt.

II. Gyurcsány Ferenc 2003-as és 2004-es jövedelme

Az Altus Rt. vezérigazgatója által adott írásbeli tájékoztatás szerint Gyurcsány Ferenc 2003-ban 81 405 000 forint, 2004-ben pedig 100 522 000 forint jövedelemre tett szert, amelyből 2003-ban 72 250 000 forintot, 2004-ben pedig 85 922 000 forintot tett ki az Altus Rt-től származó osztalék.

Gyurcsány Ferenc - az Altus Rt. tulajdonosaként - 2003. május 12-én felhatalmazta Jagiellowicz Györgynét, az Altus Rt. vezérigazgatóját, hogy "az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. társaság részvényeihez tapadó tulajdonosi jogosítványokat nevében és helyette gyakorolja". A cégbíróság 2004. július 9-én kelt végzésében azonban kimondta, hogy "a vezérigazgató képviselete a gazdasági társaságokról szóló törvény 221.§.(1) bekezdésében írt tilalomba ütközik". A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy Gyurcsány Ferenc csak a 2004. évi osztalékfizetésről szóló alapítói határozatot záradékolta változatlan tartalommal, a 2003. évi határozatokkal mindezt azonban nem tette meg.

A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság tájékoztatása alapján:

"A jogsértő határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást".

Mindezeket figyelembe véve tehát megállapítható, hogy Gyurcsány Ferenc 2003-ban úgy jutott több mint 70 millió forintnyi osztalékhoz, hogy arról egy jogszerűtlen felhatalmazás alapján született döntés, és ezt az állapotot azóta sem orvosolták.

III. Vitatott ingatlanszerzések

Gyurcsány Ferenc egyik vállalata, az Aldo Kft. egy 1994. január 26-án megkötött - tíz éves futamidejű - lízingszerződés keretében szerezte meg az állami tulajdonban lévő balatonőszödi kormányüdülő egyik villáját. Az értékesítésre vonatkozó engedélyt a Miniszterelnöki Hivatal pénzügyi és gazdálkodási területekért felelős helyettes államtitkára, Szilvásy György adta meg. Szilvásy György néhány évvel később maga is tulajdonos lett az ingatlant megszerző Aldo Kft-ben. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal eredeti jelentése azt tartalmazza, hogy a megkötött lízingszerződés esetében felmerül a semmisség megállapításának jogi lehetősége, ezért a hivatal "szükségesnek tartja a jogsértő helyzet rendezését".

Az ingatlan forgalmi értékét 30 millió forintban állapították meg, azonban a megkötött szerződés értelmében az Aldo Kft. tíz év alatt törlesztette ezt az összeget úgy, hogy évente nettó 2,5 millió forintnyi lízingdíjat és 2003 végén 5 millió forintnyi maradványértéket fizetett az ingatlanért. Jogi szakértők felvetették azt is, hogy ebben az esetben színlelt lízingszerződésről van szó, a dokumentum mindössze egy részletfizetést tartalmazó adásvételi szerződés, abból ugyanis hiányoztak a lízingszerződés elemei, például az inflációkövetés, a lízingdíj, illetőleg a közbeiktatott pénzintézet. Ráadásul a szerződés futamideje alatt egy állami cég, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Üdülőszállók Igazgatósága mintegy két és fél esztendőn keresztül visszabérelte a villát és a bérleti díj nagysága éppen egybeesett a lízingdíjként fizetendő összeg nagyságával. Az ingatlant a köztulajdonból véglegesen Kiss Péter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter engedélyével bocsátották ki - az időközben felmerült visszásságok ellenére - Gyurcsány Ferenc sportminisztersége idején, 2004. február 27-én úgy, hogy a dokumentumban az áll: "az ingatlan értékbecslése feltehetően 1994. év január hónapban készült az ingatlan állapota és a hasznosítási funkciója alapján."

Szintén az Aldo Kft-vel kötött - három éves futamidejű, 13 millió forintos - lízingszerződést a Miniszterelnöki Hivatal 1994. május 26-án a Budapest, Szalay u. 4. szám alatti nagyértékű ingatlan egy részének értékesítésére vonatkozóan. A 319 négyzetméternyi helyiségcsoport tulajdonjogát később azonban Gyurcsány Ferenc egy másik cége, az Altus Rt. szerezte meg 8 300 000 forintért. A tulajdonszerzés után kevesebb mint három hónappal egy állami cég, a Közlöny és Lapkiadó Kft. tíz évre bérbe vette az ingatlant úgy, hogy ugyanazon napon állapodott meg az Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesülettel abban, hogy a klubot az időközben már Gyurcsány Ferenc cégének birtokában lévő ingatlanban fogja üzemeltetni. A szerződések megkötésekor Gyurcsány Ferenc az Altus Rt.-t vezérigazgatóként, az Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesületet pedig egyesületi titkárként képviselte. A létrejött szerződések értelmében a bérbevevő állami cég több mint 100 millió forint értékben felújította a Gyurcsány Ferenc cégének tulajdonában lévő ingatlant és tíz év alatt összesen 116 704 800 forintnyi bérleti díjat is kifizetett. A havi több mint 1 millió forintos bérleti díj még akkor is befolyt Gyurcsány Ferenc cégéhez, amikor ő gyermek, ifjúsági és sportminiszter, majd miniszterelnök volt. Az ingatlan eladása, állami intézmény részéről történő felújítása és visszabérlése kapcsán - a tények ismeretében - az állam részéről eljáró személyek cselekményénél felmerül a gyanú a hűtlen kezelés törvényi tényállásának megvalósítására.

A Szalay u. 4. szám alatti ingatlan egy másik része is az Aldo Kft., majd az Altus Rt. tulajdonába került, ugyanis az Altus Rt. által készíttetett értékbecslés alapján 1994 májusában az Aldo Kft. 16 040 000 forintért megvette az épület hatodik és hetedik emeletén található óvoda- és bölcsődehelyiségeket, majd négy nappal később - egy másik értékbecslés alapján - már 45 300 000 forintért apportálta őket az Altus Rt-be. A tények alapján ebben az ügyben - a két összeg közötti több tízmillió forintos különbség miatt - felmerül az Altus Rt. és az Aldo Kft. részéről elkövetett csalás gyanúja.

IV. A kapcsolati háló

Gyurcsány Ferenc kapcsolati hálója egy meglehetősen bonyolult, sűrűn átszőtt érdekeltségi rendszert mutat, melyben magán-, üzleti és politikai kapcsolatok gyakran teljesen összekeverednek.

Megállapítható, hogy Gyurcsány Ferenc jelenlegi és volt cégeinek egyes tulajdonosai, illetve tisztségviselői az állami szférában is magas pozíciókat töltöttek be, akár állami vállalatok vezetőiként, akár állami tisztségviselőként.

Szilvásy György 1994-ben a Miniszterelnöki Hivatal pénzügyi és gazdálkodási területekért felelős helyettes államtitkáraként engedélyezte két olyan nagy értékű ingatlan privatizációját, melyek Gyurcsány Ferenc egyik cégeinek tulajdonába kerültek. Később - miután vezérigazgatóként vezette a Perfekt Rt-t - Szilvásy György maga is tulajdonos lett a balatonőszödi kormányüdülőt megszerző Aldo Kft-ben, ráadásul a megkötött lízingszerződés futamideje alatt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké történő megválasztása után Szilvásy György előbb a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, majd a miniszterelnök kabinetfőnöke lett.