Minden nap, ami nem Medgyessy Péterről szólt, nyereség volt az MSZP-nek

"Lehet ugyan egy megszállt ország elnyomó rendszerében a titkosszolgálat tagjaként dolgozni, de ezt utólag nemzeti érdeknek feltüntetni nem" - állítja Balogh László, a miniszterelnök szigorúan titkos tiszti tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság MDF-es elnöke.

Dátum: 2002-09-18 11:04:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4245
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:45:03.680877, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

- Azt ígérte, nyolcvan kérdést tesz fel a parlamentben Medgyessy Péternek. Mennyivel készült el?

- A fejemben mind kész van, de egy-egy válasz után módosulhat a következő kérdés, ezért nem voltam hajlandó írásban leadni a nyolcvanat. Nem arra vagyok kíváncsi, hogy a Medgyessy Péter mögött lévő PR-szakértők milyen stratégiát dolgoznak ki, hanem hogy ő őszintén mit felel.

- A miniszterelnököt nyílt ülésen hallgatta meg a bizottság. Hogyhogy maradtak kételyek önben?

- Úgy, hogy nem tehettük fel az összes kérdésünket. A bizottság Medgyessy Péterről szólt, ennek ellenére ő töltötte majdnem a legkevesebb időt a testület előtt.

- Miért nem fogták ott hosszabb ideig?

- Éppen amikor én következtem volna, bejelentette, hogy mennie kell, mert fontosabb dolga van.

- Mire nem kapott választ?

- Hiányoztak a morális kérdésekre adott válaszok. Kimutatható, hogy Medgyessy Péter többféleképpen válaszolt egy-egy kérdésre, s ellentmondás van az általa elmondottak és a tanúként megjelentek állításai között. A bizottság megkapta az szt-tisztek "szervezeti és működési szabályzatát". Eszerint egy szt-tiszt nem tudományos munkatárs és nem kémelhárító volt: kiképzésen kellett részt vennie, politikai rendőri tevékenységet végzett. Medgyessy Péter azután sem volt hajlandó visszajönni a bizottság elé, hogy meghallgattuk a tartótisztjeit. Ez példátlan, hiszen az alkotmány szerint a parlamenti vizsgálóbizottság előtt meg kell jelenni. És még valami: lehet ugyan egy megszállt ország elnyomó rendszerében a titkosszolgálat tagjaként dolgozni, de ezt utólag nemzeti érdeknek feltüntetni nem.

- Medgyessy Péter többekkel együtt azt mondja, hogy abban az időben is lehetett a hazát szolgálni.

- A haza érdekét szolgálni lehetett, de meggyőződésem, hogy a szovjet megszállás alatt kommunista diktatúrában élő haza legfontosabb érdeke a függetlenné válás volt. Ezt nem lehetett a politikai rendőrségen belül elősegíteni.

- Magyarország csatlakozása a Nemzetközi Valutaalaphoz, az IMF-hez - amelynek érdekében Medgyessy saját állítása szerint dolgozott - fontos lépés volt a függetlenedés felé.

- Amennyiben Medgyessynek ez lett volna a dolga - de a tárgyalásokat nem a Pénzügyminisztérium, hanem a Magyar Nemzeti Bank folytatta. Medgyessy pénzügyminisztere azt mondta, nem tud arról, hogy tárcájánál ilyen tevékenység folyt.

- Medgyessy Péter a bizottság előtt az ön kijelentéseivel ellentétesen nyilatkozott, szavaiból az derült ki, hogy elemzőtevékenységet folytatott. Ezek szerint ön nem hisz neki?

- Nem hihetek, mert a tények mást mutatnak.

- Helyes taktikának tartja még hónapokig elhúzni az ügyet, miközben a közvélemény érezhetően kevés érdeklődést mutat iránta?

- Nem volt módom gondolkodni a taktikán, mert kényszerpályára kerültem. Az Országgyűlés megbízott egy feladattal, amit a Magyar Szocialista Párt hozzáállása miatt nem tudtunk teljesíteni. Képviselőként viszont felelősséggel tartozom nemcsak a parlamentnek, hanem mindazon választópolgárnak, akiknek fontos, hogy szavahihető-e, zsarolható-e Magyarország miniszterelnöke. Nem először fordul elő a történelemben, hogy a közvélemény érdeklődése és az igazság kiderítése nincs szinkronban egymással.

- A közvélemény-kutatók szerint az ügynökügyet az MSZP nyerte meg. A jobboldal elhibázott valamit?

- Nem. A baloldal nem megnyerte ezt az ügyet, hanem bázisait kihasználva hatékonyabban kommunikálta. A szocialisták folyamatosan bedobtak valamit a köztudatba: vagy engem, vagy valamelyik bizottsági tagot, vagy valamelyik szakértőt támadták meg. Minden egyes nap, ami nem Medgyessy Péterről szólt, nyereség volt az MSZP-nek.

- Nem gondolja, hogy az emberek többségét azért nem érdekli túlzottan az ügynökügy, mert egyrészt egyetért Medgyessy Péter álláspontjával, miszerint nem lehet úgy tenni, mintha a rendszerváltás előtti idők nem történtek volna meg, másrészt azt mondja: tetszettek volna ezt elintézni a rendszerváltáskor?

- Az biztos, hogy a rendszerváltás pillanatában jobb lett volna ezeket az ügyeket lezárni, de akkor más, fontosabb problémákkal nézett szembe az ország.

- Állítólag az is akadály volt, hogy az 1990-es parlament tagjainak jelentős hányada maga is érintett volt.

- Ez nem lehetett ok, hiszen ha létrejön egy demokratikus közösség, és abban megjelennek ügynökök, az nem a demokratikus pártok, hanem az őket beküldő állampárti politikai manipulátorok felelőssége.

- "A kerekasztal-tárgyalásokon szó sem volt arról, hogy bárki hátrányt szenvedhet azért, mert a korábbi rendszerben tisztséget töltött be, és később a kisebbség megmondhatja, ki lehet miniszterelnök Magyarországon" - ezt Horváth István volt belügyminiszter mondta a vizsgálóbizottság ülésén. Sokan ezzel is egyetértenek.

- Én is egyetértek azzal, hogy tizenkét évvel a rendszerváltás után az ország jövőjével kellene foglalkozni. De a múlt mindaddig kikerülhetetlen, ameddig nem tudjuk megnyugtatóan lezárni. A fő kérdés az, Magyarország miniszterelnöke hazudhat-e, sérthet-e alkotmányt és zsarolható-e. Amíg nem derül ki a teljes igazság, addig zsarolható, és ez nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

- Egyes politológusok szerint a vizsgálóbizottságok története a bizonyíték arra, hogy ezek a testületek nem képesek érdemi munkát végezni. Ön is így látja?

- Helyes, hogy a vizsgálóbizottságoknak annyi kormánypárti tagjuk van, ahány ellenzéki. Miután azonban ezek a testületek az eredeti szándékkal ellentétben elsősorban olyan ügyeket vizsgálnak, amelyekben vastagon benne van a politika, botorság azt hinni, hogy a két oldal megállapodásra jut.

- A Mécs Imre vagy az ön által vezetett bizottság munkáját ítéli hasznosabbnak?

- A mi üléseink végig határozatképesek voltak. Sajnálom, hogy a Mécs-bizottságban nem született meg ez a konszenzus, és egyesek politikai leszámolásra próbálták felhasználni a testületet.

- Amikor a bizottság élére került, számolt azzal, hogy ez a munka többet jelent ismertsége szempontjából, mint négyéves képviselői tevékenysége?

- Nem ezzel foglalkoztam, hanem azzal, hogy az igazságot kiderítsem.

- Mihez kezd ezzel a hírnévvel?

- Végzem a munkámat, ahogy eddig, és amíg el nem fogynak a kérdéseim, Medgyessy Pétert kérdezem az Országgyűlésben.

Kisalföld online

2002. szeptember 18.