Orbán Viktor: A nemzet életében fontos szerepe van a múlt nagyjai tiszteletének

A tisztelet elenyészése a nemzeti lét alapját is kikezdi - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szombaton Piliscsabán, hangsúlyozva, milyen fontos szerepet tölt be egy nemzet életében a múlt nagyjainak tisztelete.

Dátum: 2005-11-12 16:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=46416
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:45:06.333120, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Ha eltávolítják az ősöket a közgondolkodásból, akkor ezzel eltávolítják a még meg sem születetteket is - mondta a pártelnök azon a tanácskozáson, amelyet a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter születésének 130. évfordulója tiszteletére rendezett.

Hozzátette: amikor rég elhunyt nemzeti nagyságokat tisztelünk, - s ilyen kiemelkedő személyiség volt Klebelsberg Kunó is - a "halottak demokráciáját" tiszteljük, a halottakét, akik előtt fejet hajtunk, hogy szívünket felemeljük.

Seregély István római katolikus érsek a tanácskozáson tartott előadásában hangsúlyozta, hogy csak az az emberi tevékenység viszi előre a világot, amely a tudáson, kreativitáson és az együttműködésen alapul.

A vallás lényege az ember haladásának szolgálata, isten akaratának erősítése - emelte ki. Az ember feladata, hogy a világot saját életével és munkájával építse; ezt csak úgy teheti meg, ha eddig megszerzett értékeit nemzedékről nemzedékre hatékonyan továbbadja.

Pálinkás József akadémikus beszédében azt emelte ki, hogy egy politikusnak is tudnia kell, legfeljebb addig lehet megbecsült államférfi, "amíg a nemzetet a kultúrája fenntartja, utána csupán egy félreeső terület névtelen tisztviselője lesz". Ebből is következik, hogy a kultúrpolitika legfontosabb színtere ma az iskola - fűzte hozzá.

Az Orbán-kormány oktatási minisztere a legsürgetőbb feladatnak az iskola nevelő, műveltségátadó, kultúraközvetítő szerepének helyreállítását nevezte. Mint mondta, enélkül ugyanis nincs kulturális megújulás.

Klebergsberg Kuno öröksége, hogy az 1920-as évek közepén olyan szociálpolitikát teljesített ki a kultúrpolitikában, amely máig sem lett jobb - mondta előadásában Glatz Ferenc akadémikus. Ő, a kultuszminiszter volt az, aki országszerte iskolákat hozott létre, elindította az iskolán kívüli népművelést, amit ma az élethossziglan tanulás programjának nevezünk.

Olyan kulturszociálpolitikát kezdett, amelyet azután Hóman Bálint vallás-és közoktatásügyi miniszter teljesített ki, és ez lényegében 1994-ig a magyar oktatáspolitika központjában állt - jelentette ki Glatz Ferenc. Hozzátette: ezt követően kezdődött el egy "vállalkozásközpontú oktatáspolitika", amelynek egyelőre még nem látjuk a jövőjét és ez még Európában is a vitatott politikai célok között szerepel.

MTI - fideszfrakcio.hu