MNB: jövőre az államháztartási deficit akár a GDP 8,9 százaléka is lehet
Jövőre az eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási deficit akár a GDP 8,9 százaléka is lehet a jegybank szakemberei szerint - mondta Csermely Ágnes főosztályvezető a Magyar Nemzeti Bank hétfői tájékoztatóján, amelyen bemutatták az első alkalommal publikált Jelentés a konvergencia folyamatokról című kiadványt. A konvergencia jelentés alapján elmondható, hogy Magyarország a tíz újonnan csatlakozott tagállam közül az egyedüli, amely egyetlen egy maastrichti előírást sem teljesít.
Dátum: 2005-11-14 18:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=46512
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:45:36.215255, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A jegybank által hétfőn közzétett dokumentum alapján ahhoz, hogy az eddigi konvergencia programban bemutatott 2010-es euróbevezetési céldátum tartható legyen, 2008-ig 5,5-7 százalékos költségvetési kiigazítást kellene végrehajtani a GDP arányában. Járai Zsigmond, az MNB elnöke aláhúzta: az államháztartási reformokat már tovább nem lehet halogatni, azonnali reformokra lenne szükség, de az államháztartásban 2006-ban sincsenek jelek a változásra. Az MNB elnöke aláhúzta: a konvergencia jelentés alapján elmondható, hogy Magyarország a tíz újonnan csatlakozott tagállam közül az egyedüli, amely egyetlen egy maastrichti előírást sem teljesít. Az összegzésben a jegybanki szakértők megállapítják: a konvergencia-programban kitűzött költségvetési pályához képest 2004-ben a GDP 2 százalékát, 2005-ben pedig a GDP 3 százalékát is elérő "csúszás" jelentkezik.
A kritériumok teljesítéséről szóló jegybanki összefoglaló szerint Magyarországon az inflációs ráta átlaga a 2004 októberétől 2005 novemberéig terjedő időszakban 4,1 százalék volt (miközben a referenciaérték 2,4 százalékot mutatott), az államháztartási deficit pedig 6,5 százalék volt eredményszemléletben a GDP-hez mérten, miközben az itt előírt kritérium 3 százalék. A jegybanki összefoglaló szerint a bruttó államadósság 60,5 százalékot ért el a 2004. évi GDP százalékában, itt a kritérium 60 százalékos, míg a hosszú távú kamatok az elmúlt egy év során átlagosan 6,8 százalékot mutattak, szemben a referenciaértéknek számító 5,5 százalékkal. (A nemzeti banki táblázat a nyugdíjreform költségeinek levonásával számította a GDP-hez mért hiány rátáját, illetve a GDP százalékában az államadósságot.)
Járai Zsigmond aláhúzta: "a Magyar Nemzeti Bank álláspontja az, hogy Magyarország, az egész magyar gazdaság számára hasznos lenne az euró mielőbbi bevezetése". A konvergencia folyamatokról készített összegzés alapján azonban elmondható, hogy Magyarország az elmúlt években inkább távolodott az euró tervezett bevezetésétől, minthogy közeledett volna ahhoz - emelte ki az MNB elnöke. A gondok egyik legfőbb forrását a jegybank elnöke az államháztartás helyzetében jelölte meg. Az államháztartásban a kiadásokat szerinte csökkenteni kellene és szinte azonnali reformokra lenne szükség.
Az MNB szakértőinek részletes megállapításait Csermely Ágnes főosztályvezető ismertette. Elmondta: az elmúlt időszakban az egyik legfőbb gond az volt, hogy miközben a központi büdzsé bevételeit csökkentették, a kiadások folyamatosan nőttek. Példaként említette a személyi jövedelemadóban a középső kulcs eltörlését a bevételek oldalán, a kiadásokat növelő tényezők között pedig megjelölte a 13. havi nyugdíj bevezetését, illetve korábban a közalkalmazotti fizetések jelentős, 50 százalékos emelését. Csermely Ágnes szerint 2006-ban sem lesz fiskális konvergencia, mivel a jövő évi büdzsére beterjesztett törvényjavaslat alapján feltételezhető, hogy 2,5 százalékpontos elcsúszás lesz tapasztalható az eredeti konvergencia programhoz képest. Sőt kiigazítás helyett tovább romlik az államháztartás szerkezete, mivel deficitnövelő tényezőként hat majd a különböző adóbevételek csökkentése részben az szja felső kulcsának mérséklése, részben a 25 százalékos áfakulcs 20 százalékosra csökkentése következtében. Deficitcsökkentő tételként pedig számításba jön az autópályák megépítésének részbeni kiszervezése, a központi intézmények működési kiadásainak, költségeinek lefaragása. Megjegyezte azonban, hogy például a PPP-programok, így az autópályák építésének kiszervezése csak rövid távon jelenthet deficitcsökkentő tételt, hosszabb távon azonban az állami kiadásokat növeli, épp abban az időszakban, amikor majd az euró bevezetéséhez szükséges előfeltételek teljesítését vizsgálják. A főosztályvezető szerint az elmúlt időszakban és jövőre is a fiskális optimizmus jellemzi a költségvetés tervezését, nincsenek megfelelő ellensúlyozó intézkedések a bevételek kiesésének pótlására.
Éppen ezért Csermely Ágnes szerint a jövőre tervezett kormány által ígért 4,7 százalékos hiánycél jelentősen megugorhat. Ha a nyugdíjpénztári kiadásokat is hozzáveszik, akkor már 6,1 százalék lesz a következő évben a büdzsé hiánya a kormány által közölt 4,7 százalék helyett, sőt ha ehhez a Gripen gépek beszerzését is elszámolják, akkor 6,6 százalékos lesz az eredményszemléletű államháztartási deficit. A végrehajtás során azonban a költségvetésben meglévő kockázatok alapján feltételezhető, hogy ezt a 6,6 százalékot is túllépik 1,2 százalékponttal, mert Csermely Ágnes szerint a központi béremelésre nincs fedezet a jövő évi büdzsében, illetve alultervezettek a gyógyszertári kiadások.
Mivel napjainkban nem lehet tudni, hogy végül is hogyan foglalnak állást az unióban az autópálya-építések elszámolásával kapcsolatban, ez még 1,1 százalékponttal tovább növelheti a következő évi államháztartási deficitet. Így az sem elképzelhetetlen, hogy jövőre az eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási hiány 8,9 százalékra emelkedik - mondta a szakértő. A jegybank szakértői szerint ezért alapvetően változtatni kellene az adók transzferén, azaz a kiadásokat csökkenteni kellene és nagy mértékű korrekciót, 5,5-7 százalékos kiigazítást kellene végrehajtani 2008-ig, így váltatná fel 2010-ben az euró a forintot.
MTI - fideszfrakcio.hu