Már a magyar bankoknak is tartozik az állam

Több tíz milliárd forinttal tartozik a magyar állam a két vezető magyar jelzálogbanknak. A Kincstár nem fizet, de ígér. Az ÁFA visszafizetések késleltetése nem jött be, a nyugdíjakat időben ki kell fizetni, így az államnak hozzá kellett nyúlni az állami támogatásból (is) élő jelzálogbankokhoz, és egyszerűen nem fizetni az állami kamattámogatásokat - írja a portfolio.hu.

Dátum: 2005-11-17 13:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=46663
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:46:23.275823, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Mivel mindenki rendkívül diszkréten kezeli az ügyet az állam késve fizetése nem kapott sok visszhangot. A Kincstár szerencsétlenségére az egyik "kárvallott", az FHB tőzsdei cég, így nem lehet leplezni a késve fizetést.

A második számú magyar jelzálogbank mérlegében az elmúlt hónapokban igen jelentős mértékben emelkedett- az amúgy jelentéktelen- egyéb eszközök állománya. Míg 2004 szeptember 30-án ez 4.2 milliárd forintot tett ki, 2005 júniusára ez az összeg már meghaladta a 15 milliárd forintot, 2005 szeptember végére pedig 25.4 milliárd forintot ért el. A követelés 84.6% az állami kamattámogatással kapcsolatos kincstári elszámolások adták. Az FHB gyorsjelentése szerint a követelések elszámolására a jelzálogbankok szerződést kötöttek az illetékes minisztériumokkal, mely alapján az állam megtéríti a követelések időszakára eső kamatokat.

Az FHB gyorsjelentése szerint tehát az állam 21.5 milliárd forinttal tartozik a jelzálogbanknak. Még ha feltételezzük, hogy a tartozásból 2.5-3.5 milliárd forint a normál 1 havi csúszást testesíti meg, az állam így is jelentős lemaradásban van. A számokból az derül ki, hogy az állam a 3. negyedévben egyáltalán nem (vagy csak marginális mértékben) fizetett.

A legnagyobb hazai jelzálogbankot üzemeltető OTP Bank gyorsjelentésében hiába keressük a részletes szöveges magyarázatot, pedig az OTP Jelzálogbank mérlegében is megfigyelhető az egyéb eszközök jelentős növekedése. Mivel az OTP Jelzálogbank mérlegfőösszege durván kétszer akkora, mint az FHB-é, természetesen más nagyságokról beszélünk. 2004 szeptemberében az egyéb eszközök soron 13.6 milliárd forint állt, ez 2005 júniusára ez 31.4 milliárd forintra rúgott. Idén szeptember 30-ára pedig 55.7 milliárd forintra emelkedett az egyéb eszközök értéke. Mivel a jelzálogbankok működésének alapelveiben nem sok különbség van, ezért gyaníthatóan az OTP esetében is jelentős az állami finanszírozás csúszása. A mértékét illetően - számításaink szerint - 40-50 milliárd forint közötti állami tartozásról beszélhetünk.

A legnagyobb kérdés, hogy mikor fizet az állam. Az FHB gyorsjelentésében utal arra, hogy szerződés született a követelések elszámolására. Információk szerint az állami nemfizetések a 3. negyedévben elérték csúcspontjukat, az állam - a megállapodás értelmében idén három részletet kifizet, de a kötelezettsége áthúzódik 2006-ra is. Információk szerint amennyiben az állam betartja a szerződésben foglaltakat, akkor 2006 első félévének a végére eltűnhetnek a jelentős mértékű tartozások. A kulcskérdés az, hogy kerül-e valamibe ez a csúszás a jelzálogbankoknak. Információk szerint nem, mivel az állam az alternatív források költségével megegyező kamatot fizet a tartozása után.

A gazdasági portál megítélése szerint - bár önmagában nem tartja helyesnek, hogy az állam így játszik a likviditással- amennyiben az állam betartja a szerződésben foglaltakat, a csúszás nem negatív a jelzálogbankok számára. A hangsúly most azon van, hogy az állam betartsa a szerződésben foglaltakat, különben akár felmerülhet a céltartalékképzés szükségessége a könyvvizsgálókban.

Az állam a bankadó mellett úgy látszik, hogy mással is meg tudja örvendeztetni a pénzügyi szektort.

portfolio.hu - fideszfrakcio.hu