Moszkva nem zárja ki a "megelőző" csapásokat

Az orosz védelmi miniszter nem zárja ki annak lehetőségét, hogy preventív csapásokat mérjenek a csecsen bandákra még grúz területen, ha a fegyveresek vészesen megközelítenék az orosz határt.

Dátum: 2002-09-19 15:27:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4272
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:45:12.013516, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Szergej Ivanov - aki szerdán este érkezett Washingtonba, hogy Igor Ivanov külügyminiszterhez csatlakozva az amerikai vezetéssel folytasson tárgyalásokat - orosz újságíróknak nyilatkozva kifejtette: nem fogják tétlenül nézni, hogy a csecsen bandák átkeljenek a grúz-orosz határon, és szétszóródjanak orosz területen. "Természetes, hogy ilyen helyzetben megelőző akciókat kell végrehajtanunk, mert meg kell védenünk biztonságunkat és az orosz állampolgárok életét. Egyszerűen nincs más választásunk. Ha azt látjuk, hogy a banditák felénk tartanak, s a határtól már alig 10-15 kilométerre vannak, akkor már nincs értelme a polemizálásnak".

Az orosz védelmi tárca vezetője ismételten azzal vádolta meg Tbiliszit, hogy nemcsak hogy nem tesz semmi a csecsen és más nemzetiségű terroristák ellen, hanem még együtt is működik velük. Erről bizonyítékokat is előterjeszt majd amerikai tárgyalópartnereinek. Ugyanakkor cáfolta, hogy Moszkva és Washington egyfajta kölcsönösen szabad kezet biztosító "Irakért cserébe Grúziát" alkut kötött volna.

Szergej Ivanov szerint szükséges lenne egy 20-45 kilométeres biztonsági sáv létrehozása az orosz-grúz határ túloldalán, ami szerinte "fegyvercsörgetéstől mentes, s Grúzia szuverenitását sem sértő politikai-katonai intézkedés lenne".

Az orosz védelmi miniszter nyilatkozata szerint Moszkvát a legkevésbé sem nyugtalanítja és nem ijeszti meg Grúzia esetleges NATO-tagsága. "Lépjenek be oda, ahova akarnak, akár a szexuális reformok ligájába, nekünk egyre megy" - fogalmazott.

Ivanov ezzel összefüggésben kitért arra is, hogy a NATO-bővítés tervei sem nyugtalanítók Moszkva számára, egyedül a balti köztársaságok problémájának kivételével. A balti országok ugyanis nem írták alá az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről szóló adaptált szerződést, s csatlakozásuk nélkül egyfajta jogi "szürke lyuk" jöhet létre, amely - az orosz miniszter szerint - fenyegetné a térség biztonságát és stabilitását. Szergej Ivanov emlékeztetett arra, hogy 1996-97-ben Oroszország egyoldalú kötelezettségeket vállalt katonai jelenlétének mérséklésére az észak-nyugati régióban, s amennyiben a másik fél (a balti államok) részéről ezt nem követik kötelezettségvállalások, "ezt válasz nélkül hagyni ostoba és nevetséges dolog lenne".

MTI - fidesz.hu