Seuso-ezüstállvány bemutatója a Magyar Nemzeti Múzeumban

Befejeződött a Seuso-kincsekkel összefüggésbe hozott, 1878-ban Polgárdi település közelében előkerült asztalállvány restaurálása; a késő római korból származó ezüstlelet csütörtöktől egy héten át, majd november 25-től folyamatosan megtekinthető lesz Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Dátum: 2002-09-19 15:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4274
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:45:12.652551, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A szakemberek a világon mindeddig egyedülálló műtárgy sajtóbemutatóján elmondták: a XIX. század végén talált két ezüstlábról és az azokhoz tartozó pántokról a mintegy két éve kezdődött restaurálás során megállapították, hogy azok nem valamely három-, hanem egy négylábú állvány részei voltak. Ezért a leletet eddigi formájától eltérően nem tripuszként, hanem quadripuszként állították helyre és egészítették ki.

A tájékoztatás szerint az összecsukható állványokat annak idején hordozható tálalóasztalként, az étkezőkészlet részeként használták.

A múzeum munkatársai kitértek arra, hogy az állvány töredékeit a Fejér megyei Polgárdi község mellett, Kőszárhegyen egy szilvafa kivágása során találták meg.

A tárgyat közvetlenül ezután háromlábú állványként rekonstruálták, az illesztések azonban az évek során elváltak, s a tripusz labilissá vált.

Ezért volt szükség az ismételt felújításra, amelynek során azonban az állványt tripuszként nem sikerült összeállítani: a fülek által bezárt szögek vizsgálatakor vált egyértelművé, hogy az állvány egykor nem három, hanem négy lábon állt.

Mint elhangzott, a 113-114 centiméter magas állvánnyal a Seuso-kincs néven ismertté vált ezüstlelet edényei állnak a legközelebbi rokonságba.

A hasonlóságok és azonosságok a funkció mellett a műtárgyak nagy tisztaságú ezüst anyagát, méretét, díszítését, az alkotó munkamódszereit és a keletkezés idejét tekintve is a kapcsolat valószínűségét erősítik.

A vélhetően 40 darabból álló Seuso-kincs Londonban lévő nagyméretű ezüst tárgyaira magyar régészek 1989-ben, a világsajtóban közölt cikkek nyomán figyeltek fel.

A lelethez tartozó tálon az ókori tulajdonos, Seuso, valamint a Balaton korabeli elnevezése, a Pelso felirat olvasható.

MTI - fidesz.hu