Brüsszel után London is leírta a magyar gazdaságot - Az EIB leállíthatja a kölcsönöket
Jövőre a GDP-érték 8, vagy akár a 10 százalékát is elérheti az eredményszemléletű magyar államháztartási hiány. Romániában vagy Horvátországban előbb lesz euró, mint Magyarországon, ahol a közös pénz bevezetése 2016 előtt nem valószínű - áll a világ egyik legnagyobb befektetési házának Londonban kiadott elemzésében. A JP Morgan már nem bízik a szocialsita kormányban. Az intézet elemzői szerint a Fidesz kormányzása esetén kivitelezhetőbb a korábbi euróbevezetés.
Dátum: 2005-11-18 12:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=46725
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:46:41.920972, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató napi londoni globális feltörekvő piaci helyzetértékelésének pénteki kiadása szerint a cég szakértőinek minapi budapesti tájékozódó látogatása során, a jegybank illetékeseivel tartott tárgyalások "új fényt vetetettek a magyar költségvetési helyzet súlyosságára", és az aggályokat nem oszlatták el a pénzügyminisztériumban tartott megbeszélések sem. Az elemzés szerint az MNB alapeseti forgatókönyve 2006-ban 7,8 százalékos államháztartási hiánnyal számol az idei évre várt 7,4-7,7 százalék után.
A 2006-os hiány "könnyen 10 százalék környékén lehet"
A JP Morgan jelenlegi saját jövő évi hiányjóslata 8 százalék, de a cég londoni befektetési részlegének pénteken kiadott 18 oldalas elemzése szerint ezt az előrejelzést is komoly felfelé ható kockázatok terhelik, és a tényleges 2006-os hiány "könnyen 10 százalék környékén lehet". A 10 százalék körüli deficitet az elemzés abban az esetben valószínűsíti, ha a választások utáni új kormány konszolidálja a MÁV adósságát és az összes olyan "kvázi-költségvetési" intézményt, amelyet még mindig a költségvetésen kívül számolnak el, vagy ha az EU ismét úgy rendelkezik, hogy az autópálya-építést nem lehet közszférán kívüli kiadásnak minősíteni.
Utolsóként az euróövezetben?
A JP Morgan szerint "jórészt reális" az a számítás, hogy a jövő évi adócsökkentések a GDP 1,5 százalékának megfelelő bevételkiesést okoznak. A deficitnek a GDP 1 százalékával egyenlő csökkentése azonban a kiadási oldal 2,5 százalékos GDP-arányos visszafogását feltételezi, és "úgy tűnik, a pénzügyminisztériumnak nincsenek egyértelmű elképzelései arról, hogy ezt hogy fogja elérni", áll az elemzésben. Azon tényezők között, amelyek a cég a szerint a magyar kormányt rászoríthatják a költségvetés konszolidálására, az elemzés az EU részéről érkező fenyegetéseket említi, és azt, hogy Magyarország nyilván nem szeretne évekkel a többi új EU-tagállam után, utolsóként belépni az euróövezetbe.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) leállíthatja a kölcsönöket
A JP Morgan szerint a magyar hatóságok tudják, hogy az Európai Unió, ha keményebben akar reagálni a magyar deficitcélok sorozatos túllépésére, a kohéziós alapokból folyósított támogatásokat is leállíthatja. Az elemzés szerint ugyanakkor valószínűbb, hogy a brüsszeli fenyegetőzés rövid távon kimerül egy újabb formális figyelmeztetésben 2006 januárjában, majd még egyben a jövő év közepén; ez utóbbi mindazonáltal már valószínűleg elvezet az Európai Beruházási Bank (EIB) kölcsöneinek leállításához. Jóllehet a közvetlen uniós juttatások felfüggesztése nem küszöbön álló veszély, az állandó brüsszeli nyomás és az a kockázat, hogy a hitelminősítők lerontják a magyar adósosztályzatot, valószínűleg valós aggály a magyar kormányon belül, áll a londoni elemzésben. A pénteki JP Morgan-elemzés szerint mindazonáltal a "fenntarthatatlan ikerdeficit" ellenére nem várnak válságot sem az MNB, sem a kormány illetékesei, és nem valószínű egy újabb "Bokros-stílusú sokkterápia ... emiatt viszont az euróbevezetés csak a jövő évtized sztorija lesz".
2016 előtt nem valószínű az euróbevezetés
A JP Morgan szerint valószínű a valutauniós belépés késedelme "hozzávetőleg" 2014-ig. A 2010-es céldátum teljesítéséhez a költségvetési hiányt a következő három évben a GDP-érték legalább 5,5 százalékával kellene csökkenteni, a "nem választási évekre jellemző, tipikusan fél százalékos GDP-arányos" éves kiigazítási ütemet feltételezve azonban Magyarországon 2016 előtt sem tűnik valószínűnek az euró meghonosítása, áll az elemzésben.
Mindeközben a cég szerint Szlovákia valószínűleg már 2009-re az euróövezet tagja lehet, és valós az esélye annak, hogy Csehországban, sőt az EU-ba még be sem lépett országokban - például Romániában vagy Horvátországban - is előbb lesz euró, mint Magyarországon.
A változáshoz a Fideszre van szükség
A JP Morgan szerint kellő politikai elszántsággal természetesen sokkal gyorsabban is végre lehet hajtani a költségvetési konszolidációt. Az elemzés név nélkül idéz egy politikai szakértőt, aki szerint a Fideszre jellemző, "a szocialistákénál nagyobb mértékű homogenitás és hatalmi centralizáció miatt" e párt kormányzása esetén kivitelezhetőbb a korábbi euróbevezetés. Ez a vélemény nem először hangzik el londoni feltörekvő piaci elemzők részéről. A költségvetési hiánycélok szeptemberi felülvizsgálata után Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke az MTI-nek azt mondta: ha "2006 után is a szocialisták adják a kormányt, akkor - abból kiindulva, hogy eddig mennyire vonakodtak a valós költségvetési reformoktól - legkorábban 2012-ben lehet várni az euróövezeti csatlakozást". Arra a kérdésre, hogy egy jobbközép kormánytól nagyobb kiadáscsökkentési hajlandóságot várna-e, Evans szeptemberi kommentárjában azt mondta: "ideológiai alapon igen".
MTI - fideszfrakcio.hu