Romániának bizonyítania kell uniós érettségét
Elfogadta az Európai Parlament külügyi bizottsága szerdán Brüsszelben a Románia csatlakozási felkészültségéről szóló jelentést, amely megerősítette ugyan az ország 2007. január 1-jei csatlakozását, de értésre adta, hogy Bukarestnek még áprilisig konkrét lépéseket kell tennie a leginkább bírált területeken.
Dátum: 2005-11-23 17:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=46964
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:47:55.186998, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A bizottsági szavazást megelőzően magyar képviselők - köztük Gál Kinga és Schöpflin György (Fidesz), Dobolyi Alexandra, Tabajdi Csaba és Harangozó Gábor (mindhárman MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ) - kifejezték aggodalmukat elsősorban a kisebbségi törvény elfogadásának késlekedése, illetve a magyar kisebbséget érintő más problémák - oktatás, vagyon-visszaszolgáltatás, választási törvény - miatt. Mindezekre a kérdésekre felhívta a figyelmet az EP-Románia vegyes bizottság is ugyanaznap Brüsszelben tartott ülésén - mondta el sajtótájékoztatóján Gál Kinga.
A parlament elvben már nem dönthet a román csatlakozás esetleges egyéves elhalasztásáról, de - mint arról Tabajdi Csaba az MTI-t tájékoztatta -, adott esetben támogatni fogja az erről szóló védzáradék alkalmazását. A képviselők megerősítették, hogy az EP továbbra is szigorú ellenőrzés alatt tartja Romániát, és ragaszkodik ahhoz, hogy véleményét az Európai Bizottság is figyelembe vegye áprilisban elkészülő, a 2007-es csatlakozás szempontjából
feltehetően döntő állásfoglalású jelentésében. Az EP-nek még plenáris ülésen is el kell fogadnia a most tárgyalt jelentést, erre várhatóan decemberben kerül sor.
A Pierre Moscovici tervezete alapján jóváhagyott jelentés - részben az említett képviselők módosító indítványainak köszönhetően - kifejezi aggodalmát a kisebbségi törvény elfogadásának késlekedése miatt, valamint a választójogi törvény kisebbségekre nézve diszkriminatív volta miatt, és párhuzamosan felszólítja Romániát, hogy tartsa be a koppenhágai politikai kritériumokat. A jelentés azt is megerősíti, hogy további lépések szükségesek a romániai magyar közösség védelme érdekében a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elveivel összhangban. Felhívja a román hatóságok figyelmét, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, mindehhez biztosítva a szükséges anyagi feltételeket. A dokumentumban azt is rögzítették: nem csupán az számít, mi áll a törvényekben, hanem az is, hogyan érvényesülnek a szabályok helyi szinten.
Tabajdi Csaba úgy vélte, hogy "a kemény hangú jelentés a magyar EP-képviselők összefogásának és kiváló együttműködésének, valamint a Finnugor Fórum és a nemzeti kisebbségügyi EP-intergroup lobbyerejének köszönhető". Kiemelte, bízik benne, hogy a figyelmeztetés még idejében érkezik Románia számára. Hangsúlyozta egyúttal, hogy amennyiben Románia felvétele késne, abban számos más tényező is szerepet játszik, nem csak a kisebbségi ügy.
Gál Kinga úgy ítélte meg, hogy "a jelentés a különböző politikai csoportokban ülő magyar képviselők által beadott sok indítvány hatására kiegyensúlyozott, ugyanakkor a kisebbségeket érintő kérdésekben meglehetősen kritikus hangvételű lett". A legfontosabb eredménynek a képviselő asszony azt tartja, újra sikerült elérni, hogy a szöveg utaljon rá, hogy további lépések szükségesek a magyar kisebbség védelme területén, a szubszidiaritás és önkormányzatiság elvein alapulva.
Szent-Iványi István az említettek mellett azt a javaslatát emelte ki, hogy komoly környezetvédelmi kockázatot jelentő beruházások esetén előzetes konzultáció szükséges a környező országokkal a vonatkozó vagy elfogadás előtt álló szabályozás elveinek szigorú alkalmazása mellett. Jelezte, hogy két módosító indítványa foglalkozott a romák integrációjának fontosságával, különös tekintettel az oktatásra és a munkaerőpiacra - mindkettő eredeti formájában szerepel az elfogadott szövegben.
Az EP-bizottságok meghallgatták a román kormány több képviselőjét, köztük Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert is. Az MTI azon kérdésére, hogy mennyire biztatók a román ígéretek az EP elvárásaival kapcsolatban, Gál Kinga kijelentette: Románia számos lépést tett meg a jogszabályi rendezés szintjén, de sok esetben az látszik, hogy ez nem jelenti a probléma tényleges rendezését. "Ami Bukarestben megoldottnak tűnik azáltal, hogy egy jogszabályt elfogadtak, nem azt jelenti, hogy rendeztek egy kérdést. Helyi szinten még más valósággal találkozik az ember." Leszögezte azt is: "biztos vagyok abban, hogy mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament visszatér a jelentésben jelzett felvetésekre, és számon kéri azokat."
MTI - fideszfrakcio.hu