A magyarellenes összefogás győzött Szlovákiában

A nacionalizmus és a nacionalisták győzelmeként könyvelte el a megyei választások végkifejletét Bugár Béla, a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, akinek pártja a választáson 25 megyei képviselői helyet veszített eddigi mandátumai számához képest.

Dátum: 2005-11-27 11:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=47120
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:48:43.555723, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Noha a szlovák országos választási bizottság vasárnap délig még nem hirdette ki a hivatalos eredményeket, már tudni lehetett, hogy az MKP ellen összefogott szlovák pártok széles frontja országosan negyedszáz magyar képviselőt szorított ki a megyei közgyűlésekből. "Nyitra megyében és a besztercebányaiban egyértelműen a nacionalizmus győzelméről beszélhetünk" - fogalmazott az MTI-nek nyilatkozó Bugár, aki hozzátette: mi tagadás, a most véget ért választási ciklusban, a Nyitra megyei közgyűlésben erőfölénnyel bíró magyar képviselőik is követtek el hibát. "A hibákat felnagyító szlovák koalíció ezt hatékonyan fel tudta használni ellenünk" - fogalmazott Bugár, aki azonban elsődlegesen a magyarellenes összefogás és a nacionalista kampány-propaganda következményének tartja, hogy a regionális önkormányzatokban komoly várveszteség érte a magyar érdekképviseletet.

A kialakult előnytelen helyzet és a majdani lehetőségek kapcsán Bugár Béla úgy vélte: a magyar érdekképviselet legnagyobb vesztesége abból következik, hogy Szlovákia területi-közigazgatási reformja során, a jelenlegi - mesterségesen kialakított - megyék határainak megrajzolásakor mellőzték a természetesen kialakult történelmi megyehatárokat és olyan megyék jöttek létre, amelyeken belül a magyarok statisztikai kisebbségbe kerültek. "A megyehatárok megváltoztatása, a természetes történelmi régiók méltánylása tudna a helyzetünkön javítani" - fogalmazott az MKP elnöke.

A várakozásoknak alatta maradó, megközelítőleg 15 százalékos részvétel mellett lezajlott választások nyomán mind a nyolc megyében létrejöhetnek a megyei közgyűlések, de az úgynevezett megyefőnököket (ispánokat) egyik megyében sem sikerült megválasztani, így a jelöltekről december 10-én a második forduló dönt majd.

MTI - fideszfrakcio.hu