Kurucos lelkület ég a kölesdiekben
Az utolsó győztes csatát Kölesdnél vívták Béri Balogh Ádám vitézei. Az ősök emlékezete áldott. A kutatások szerint Bér településről származott a Rákóczi-szabadságharc egyetlen mártír tábornoka, Balogh Ádám, akinek emlékét ma is őrzik a kölesdiek.
Dátum: 2002-09-20 09:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4313
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:45:24.715754, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A falu apraja-nagyja összegyűlt Kölesden abban a "nevenincs" parkban, ahol a napokban leplezték le Béri Balogh Ádám szobrát. Az ünnepségen jelentette be Kocsis György polgármester, hogy a szépséges park mától a legendás kuruc brigadéros nevét viseli. A brigadéros megnevezés tábornokot jelentett a vitézlő kuruc rendnél.
Az 1700-as évek hangulatát a török síp hangja és a kuruc dallamok adták meg, amikor Kovács Gábor zenész a kölesdiek elé lépett. Messze csengtek az énekes szavai, amikor a sípot letéve gitárral kísérte a régi siratót: "Bercsényi, Balogh Ádám / Vitézek az élre állván / Te szép magyar nép / Fiaid már rég / Vérüket és életüket / Mind elveszték szabadságodért!"
Az a lelkület elevenedett meg ott Kölesden, amely az egykori vitézek szívében is éghetett, hiszen az ötezer kuruc harcos a túlerőben levő császári csapatokkal ütközött meg. A szellemiséget jól érzékeltette Balogh Attila, a szekszárdi Ady Endre Gimnázium negyedikes diákja, amikor Thaly Kálmán, a Kölesdi harcrul című versét szavalta: "Mikor Balogh Ádám a kardját emelte / Sándor László akkor dandárt reá vitte / Vedd fel fiam bátran németnek lövését / Ne mutasd szívednek semmi röttenését / Ne mutasd szívednek semmi röttenését..."
Ez a szellem volt az, amely diadalmaskodott a túlerővel szemben, miként Egerben Dobó István katonái a török felett, úgy Kölesdnél Béri Balogh Ádám vitézei a német-rác sereg felett.
A szabadság szelleme ma is él Kölesden, ahol nem mondták, hogy "életünket és vérünket, de zabot nem adunk". Ugyanis a szobor közadakozásból született.
Varga András, a Kölesdi Közéleti Egyesület Főiskolájának vezetője elmondta, hogy a szobor avatása közös nagy találkozás eredménye, hiszen 53 személy adott össze több mint háromszázezer forintot.
Kocsis György polgármester azt hangsúlyozta, hogy a kölesdiek szívében ma is él a győztes csata emléke. Csodálatos együttmunkálkodás eredménye, hogy Béri Balogh Ádámnak maradandó emlékkel is tiszteleghetnek. Mindenkit lázba hozott a szobor, és a falu együtt ünnepelte ezt a jeles napot.
Az alkotás Krisztiáni Sándor és Tamáska János szobrászok keze munkáját dicséri. A művészek elmondták, hogy hosszú kutatás nyomán leltek olyan festményre, amely Béri Balogh Ádámot hitelesen ábrázolta, és ennek nyomán mintázták meg az arcot.
Béri Balogh Ádám kései utóda Horváth Zoltán főiskolai tanár - aki az ünnepi beszédet tartotta - a nagy előd életét immár harminc éve kutatja. "Ha nincs a kölesdi győzelem, akkor szétesik a kuruc vitézlő rend" - hangsúlyozta Horváth Zoltán. A szatmári béke sem lehetett volna olyan "békés", ha nincs ez a győztes csata. Ám Béri Balogh Ádám mégis életével fizetett, hiszen Pálffy János labanc generális - akivel Béri Balogh Ádám még együtt harcolt 1686-ban a török ellen a budai Vár felszabadításáért -, nos Pálffy tábornok nem tudta megbocsátani Balogh Ádám katonai sikereit. Tőrbe csalta a magyar brigadérost, és felségárulásért lefejeztette. Így lett Balogh Ádám a Rákóczi-szabadságharc egyetlen mártír tábornoka Pest-Budán, miként az 1848-49-es szabadságharc 13 vértanú tábornoka Aradon.
Horváth Zoltán hangoztatta: Béri Balogh Ádám életének üzenete az, hogy pillanatnyi érdekekért az ember ne adja föl a nemes céljait. Ne adja föl a hazafiságát. Ne változtassa színét úgy, ahogy azt a mindennapi politika diktálja. Balogh Ádám emlékét ezért őrizte meg az utókor, míg legyőzőjét már rég elfeledte.
Bozsik József, Szabad Föld, 2002.09.20