Németország kész nyitni a kisebb EU-államok felé
Németország a jövőben a közvetítő, az érdekek kiegyenlítőjének szerepét kívánja betölteni az Európai Unióban, s erősíteni akarja kapcsolatait az EU kisebb államaival - közölte Angela Merkel a német parlament alsóházában (Bundestag) szerdán kancellárként elmondott első nagy beszédében, kormánynyilatkozatában.
Dátum: 2005-11-30 15:04:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=47308
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:50:41.276785, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Merkel felszólalásának elején röviden kitért Susanne Osthoff német archeológus és sofőrjének iraki elrablására, s leszögezte: Németország nem hagyja magát zsarolni, a terrorizmus nyomásának nem szabad engedni. A jelenleg még ismeretlen emberrablók azt követelik, hogy Németország szakítsa meg kapcsolatait Irakkal, különben kivégzik a túszokat. Németország nem vett részt katonákkal az iraki háborúban, az újjáépítés fázisában rendőröket és katonatiszteket képez ki Irak területén kívül. Osthoffot és sofőrjét pénteken rabolták el Irak északnyugati részén; ő az első német, akit Szaddám Huszein iraki vezető megbuktatása óta túszul ejtettek.
Az Európai Unió 2007-2013-as költségvetése körüli vitával kapcsolatban az új német kancellár azt szögezte le, hogy Németország az "összeurópai érdekeket" szem előtt tartó megoldás mellett áll ki, hozzá fog járulni ahhoz, hogy kompromisszumos megoldás szülessen, de az államháztartás helyzete miatt Németország nem engedheti meg magának az anyagi túlvállalást. Németország, az EU legnagyobb nettó befizetője, azt szeretné, ha a kiadások nem haladnák meg a bruttó nemzeti termékhez viszonyított egy százalékot. Merkel kiállt az európai alkotmány mellett, amelyet az európai ügy szempontjából kudarccal végződött franciaországi és hollandiai referendumok után több EU-ország is kétségbe von.
"Azt akarjuk, hogy az alkotmányos szerződés siker legyen, bár ez most illuzórikusnak tűnik" - közölte a német politikus, aki az EU "mély válságáról" tett említést. Németország 2007 első felében tölti be ismét az EU elnökének tisztét. Merkel kiállt a szoros és nyílt transzatlanti kapcsolatok mellett is, a NATO-t pillérnek nevezte, s megismételte azt a gondolatot, hogy mindenekelőtt a NATO-n belül kell keresni a megegyezés lehetőségét, ha vitás kérdések merülnek fel a szövetségesek körében. A német kancellár Törökországra célozva azt mondta, hogy új tagokat a jövőben csak akkor szabad felvenni az EU-ba, ha a jelölt minden feltételt teljesít, s egyben az Európai Unió is befogadóképes. Merkel szerint országa érdekelt az oroszországi modernizálás sikerében.
A 51 éves politikus kijelentette: szeretné, ha Németország tíz év múlva ismét a legdinamikusabban fejlődő európai gazdaságok közé tartozna, benne lenne az első háromban. Az idén 0,8, jövőre 1,2 százalékos növekménnyel számolnak a német gazdaságban. "A gondolatok országához a tettek kormánya tartozik hozzá" - közölte Merkel, s Willy Brandt néhai kancellár gondolatát ("Merjünk több demokráciát") kiegészítve leszögezte: Németországnak szabadabbnak, bátrabbnak kell lennie, meg kell szabadulnia a gazdaság kibontakozását gátló korlátoktól.
Merkel kancellárként elmondott első kormánynyilatkozatában arról is beszélt, hogy "új igazságosságra" van szükség a szociálpolitikában. "Ahol csak lehet, a munkát fogjuk finanszírozni, s nem a munkavégzést" - közölte, hozzátéve: a gyengéknek továbbra is segíteni kell, de csak akkor lehet segíteni, ha az ország teljesítőképes. Merkel elismerését fejezte ki a Gerhard Schröder vezette szociáldemokrata-zöld kormányzatnak, s személyesen a volt kancellárnak, mert "ajtót nyitott" a piacgazdasági reformok előtt, s az ellenállás dacára is érvényt szerzett azoknak.
MTI - fideszfrakcio.hu