Matolcsy: van lehetőség a tíz százalékos áramárcsökkentésre

A villamosenergia ár hatósági meghatározásánál alkalmazott árszabályozási képletet (ársapka) a Horn-kormány vezette be 1997-ben, miután a villamosenergia ipar 1995-ös eladása során vállalta, hogy négy évre egy árszabályozási képlet alapján alakítja ki a hatósági árakat.

Dátum: 2005-12-01 18:59:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=47385
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:51:05.033964, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az Orbán-kormány számára 2001-ben nyílt először lehetőség arra, hogy a négyéves képletet módosítsa. Egy teljes körű költségfelülvizsgálat alapján került sor az ársapka módosítására, amelynek célja a villamosenergiaipari cégek meglapozatlan költségeinek lefaragása, így az iparági nyereség csökkentése volt.

Az elvégzett felülvizsgálat, és nyomában a képlet módosítása a privatizált áramszolgáltatók esetében a korábbi profitok jelentős, 20%-os csökkentését hozta már 2001-ben. Majd ennek hatására még 2002-ben és 2003-ban is kisebb volt az áramszolgáltatók profitja, mint a felülvizsgálatot megelőző 2000. évben, és a négyéves ciklus végén, 2004-ben érte el újból a privatizált villamosenergia termelők profitja a 2000. évi szintet.

A négyéves ciklus 2004 végén járt le, a szabályozási gyakorlatot a Gyurcsány-kormány is folytatta, így 2005 elején újból módosította az villamosenergia ár képletét.-2001 elején, illetve 2005 elején volt lehetőség a négyéves árszabályozási képlet módosítására, illetve felmondására. Miután az ársapka szabályozás a hosszú távú áramvásárlási szerződések árait vette figyelembe, az árképlet felmondása a magyar állam számára előnytelen hosszú távú szerződések felmondását igényelte volna. Erre a 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozás előtt elvileg igen, gyakorlatilag nem volt lehetőség. Valóságos lehetőségként először 2005 elején lehetett volna felmondani az árképletet, és kivezetni a villamosenergia rendszerből a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket. Ezt a Gyurcsány-kormány nem tette meg.

A hazai villamosenergia rendszer torzulásai az 1995-ös privatizációnak nevezett állami eladáshoz köthetők, akkor születtek meg azok a szerződések, amelyek a későbbi ár- és költségtorzulásokhoz vezettek. Ma már az EU is támadja ezeket a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket, ezért megteremtődtek a politikai és gazdasági feltételek e szerződések felülvizsgálatára, majd rendszerszerű kivezetésére. Egy, az Európai Unióval egyeztetett lépéssorozat nyomán reális lehetőség van a hazai lakossági villamosenergia ár mintegy 10 százalékos csökkentésére, ehhez azonban a jelenlegi kormány részéről nem a felelősség áthárítására, hanem a felelős kormányzati lépések vállalására volna szükség.

Matolcsy György

Budapest, 2005. december 1.