Az EU-tagállamok nem jutottak egyetértésre egy génkezelt kukoricatípus engedélyezéséről
Az EU-tagállamok környezetvédelmi miniszterei pénteki brüsszeli tanácskozásukon nem jutottak egyetértésre egy új, génkezelt, az Egyesült Államokból származó kukoricatípus európai engedélyezéséről: noha a tagállamok nagyobbik része a bevezetés ellen voksolt, nem érték el a döntéshez szükséges minősített többséget. Ez azt jelenti, hogy a döntés az Európai Bizottság kezébe kerül, márpedig ez a testület korábbi, hasonló esetekben mindig az engedélyezés mellett foglalt állást.
Dátum: 2005-12-02 22:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=47467
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:51:30.099434, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter újságíróknak elmondta: sürgősen felül kell vizsgálni a szabályozási és döntéshozatali folyamatot, megnézni, mi jelentheti a megoldást arra a dilemmára, hogy a tagállamok többsége valamit rendszeresen elutasít, s az EU-bizottság - jogilag törvényesen - azt mégis jóváhagyja. Egyben szorgalmazta, hogy megbízható ellenőrzési rendszert kell kialakítani a génkezelt termékekre, s nem elég elfogadni a kérelmezők adatait: az adott termékeket még a bevezetés előtt az európai élelmiszerbiztonsági hivatalnak is rendszeresen vizsgálnia kellene.
A minisztereknek egyébként az amerikai Monsanto cég génkezelt hibridkukoricájáról kellett volna dönteniük: hibridről, mert két génkezelt kukorica, a MON 863 és a MON 810 keresztezésével állították elő. Mindkét eredeti kukoricatípusnál az EU már korábban engedélyezte a bevezetést, s az új, keresztezett terméket nem emberi fogyasztásra, hanem állatok takarmányozására szánták volna. A voksolás érdekessége volt, hogy a német kormány - amely korábban ebben az ügyben tartózkodott - most a bevezetést pártolók közé állt, amiben nyilván szerepe volt a közelmúltbeli kormányváltásnak.
A környezetvédelmi miniszterek tanácskozásán Persányi Miklós beszámolója szerint elfogadták az EU új levegőtisztasági stratégiájának alapelemeit. Ez az új stratégia az eddiginél sokkal átfogóbb, s főleg a porszennyezéssel, valamint az ózon mennyiségével foglalkozik: mindkettő veszélyes lehet az emberi egészségre.
Szintén a légkör kérdésével kapcsolatos, hogy a miniszterek elfogadták azokat a terveket, miszerint a légi közlekedést is be kellene majd kapcsolni a káros gázok kibocsátásának visszaszorítására kidolgozott emisszió-kereskedelemben. A repülés ugyanis szintén növeli az üvegház-hatást kiváltó gázok mennyiségét. A lépés újabb feszültségeket okozhat az Atlanti-óceán két partja között: ugyanis számtalan amerikai gép repül európai célpontokra, márpedig az Egyesült Államok már korábban jelezte, hogy egy ilyen, értelemszerűen költségnövelő lépés csak az EU-légitársaságokra vonatkozhat.
MTI - fideszfrakcio.hu