Elkészült az Ifjúság 2000 kutatás zárótanulmánya

Ha az ifjúság fél a jövőtől és nem tud elszakadni a rendszerváltozás okozta krízisektől, akkor Magyarország jövője veszhet el - mondta csütörtökön a kancelláriaminiszter Budapesten.

Dátum: 2002-02-14 15:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=165
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:17:32.099000, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Stumpf István, aki az Ifjúság 2000 kutatásról készített zárótanulmány bemutatóján vett részt, a felmérés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a mindenkori kormányzat komoly felelősséggel tartozik a fiatalok jövőjét érintő lehetőségek megteremtéséért.

A miniszter szavai szerint a kérdés ma az: hogyan, milyen eszközökkel tehetők a XXI. század nyerteseivé a magyarországi fiatalok, miként lehet pozitívan alakítani életüket. Stumpf István ennek kapcsán a legfontosabb feladatok között említette, hogy a fiatalokat az oktatási rendszerben olyan tudástőkével ruházzák fel, amely a leginkább konvertálható lesz majd a XXI. században.

A miniszter ennek kapcsán jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a 90-es évek eleji 10 százalékhoz képest ma már az érintett korosztály fiataljainak 38 százaléka tanul a felsőoktatás különböző intézményeiben.

Szavai szerint a diákévek ma már egy olyan elnyújtott életszakasszá váltak, amely egyre előnyösebb lehetőségeket biztosít a fiatalok számára ahhoz, hogy a munkaerő-piacon megállják a helyüket.

Stumpf István történelmi jelentőségűnek nevezte az Ifjúság 2000 kutatást, amely véleménye szerint visszaigazolta a kormányzat családokat megerősítő intézkedéseit. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi kutatások azt jelezték, "gond van a társadalmi integrációval", a hagyományos szocializációs intézmények elveszítették meghatározó szerepüket, így a család és a kortárs csoportok helyébe a többi között a média lépett.

Az Ifjúság 2000 kutatásból ugyanakkor kiderült például, hogy a fiatalok lényegesen elfogadóbbakká váltak szüleik életvitelével, értékeivel kapcsolatban, mint a korábbi évtizedek fiataljai.

Stumpf István ugyanakkor a kutatás adatait értékelve arra hívta fel a figyelmet, hogy igen komoly "generációs szakadék" található az infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférés és az erre való igény tekintetében. Közlése szerint a kutatás azt mutatta ki, hogy a társadalmi átlagnál lényegesen magasabb mind az internet-, mind pedig a mobiltelefon-használat a 15-29 éves fiatalok körében.

Véleménye szerint, ha valaki már gyermekkorában elesik attól a lehetőségtől, hogy elsajátítsa a digitális írástudás legalapvetőbb készségeit és képességeit, akkor eleve hátrányos helyzetből indul majd el. A miniszter úgy látja, Magyarország számára történelmi esélyt jelent, ha az infokommunikációs versenyben a legsikeresebbek közé emelkedik.

Deutsch Tamás ifjúsági miniszter a kutatás részleteit ismertetve közölte, hogy a rendszerváltozás óta első alkalommal végeztek reprezentatív, átfogó felmérést a mintegy 2,2 milliós lélekszámú 15-29 év közötti fiatalok körében. Közlése szerint a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet kutatásának egyik legnagyobb eredménye, hogy az adatok hitelesen összevethetők az európai és a nemzetközi felmérések eredményeivel.

Elmondta, hogy a kutatási eredmények szerint a 15-29 éves fiatalok nagy részének életlehetőségei, kulturális fogyasztási szokásai, az oktatási rendszerben eltöltött ideje a nyugat-európai "nyertes csoportokhoz" hasonlóan alakul.

Deutsch Tamás ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az említett korosztályon belül eltérően alakulnak a fiatalok életlehetőségei, különböző az oktatási és a munkaerő-piaci helyzetük.

Az ifjúsági tárca vezetője szerint így például törésvonal figyelhető meg egyrészt a fővárosban és a fejlettebb régióközpontokban, valamint a kistelepüléseken élő fiatalok és a 15-19, illetve a 25-29 éves korcsoportok életlehetőségei között. Előbbiek, a "nyertes csoportok" már beléptek az "informatikai társadalom kapuján", míg utóbbiak számára, akiket a rendszerváltozás váratlanul ért, a legnehezebb az új társadalmi-gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás.