Sólyom László szerint a nemzetiségi kérdések megoldásához kölcsönös empátia kell
Sólyom László nem várja el, hogy a nemzetiségi kérdéseket az uniós tagság meg tudja oldani, mert véleménye szerint ehhez a feszültségek történeti okainak tisztázása és kölcsönös empátia kell.
Dátum: 2005-12-07 07:44:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=47635
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:52:21.557864, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A magyar államfő csütörtökön kezdődő kétnapos hivatalos szlovákiai látogatása előtt exkluzív interjút adott a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek, melyben kifejtette: jónak és perspektivikusnak látja a magyar-szlovák viszonyt, egyszersmind emlékeztetett arra, hogy "vannak még feszültségek" és ezeket Pozsonyban tisztázni szeretné.
Az elnök Magyarország összes szomszédját, különösen a szintén az Európai Unióhoz tartozó Szlovákiát stratégiai partnerének tekinti, és úgy látja, hogy az ott élő félmilliós magyarság különös érdekközösséget teremt a két ország között. Várakozásai szerint "Pozsonyban nagyon egyszerű lesz eloszlatni a félreértéseket", hiszen a két ország államfőinek viszonya mindig is kedvező volt.
A közös országhatár északi sávja mentén élő, jelentős lélekszámú szlovákiai magyar közösség helyzetét a magyar államfő több szempontból is jónak látja, mert a magyarok be tudtak illeszkedni az ország politikai rendszerébe, politikai képviseletük, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) adja a kormány miniszterelnök-helyettesét, ráadásul a kabinet három miniszteri posztját is. "Progresszív tényezői a szlovák politikai életnek" - fogalmazott az elnök. Hozzátette: persze, mindez még nem jelenti azt, hogy ne lehetnének további jogos követeléseik, például a magyar a magyar kultúra támogatását, a nyelvhasználat kiszélesítését illetően. Emlékeztetett arra, hogy ebben a tekintetben Szlovákia nemzetközi egyezményekben is elkötelezte magát. Sólyom jelezte: üdvözölni tudná, ha a szlovákiai magyarok jogi státusát önálló nemzetiségi törvény is erősítené.
A magyarországi szlovákság helyzetét az államfő hasonlónak látja. Szavai szerint: a magyarországi szlovákok "köztársaságunk egyenjogú és megbecsült polgárai," akiknek a magyar alkotmány széles körű jogok által biztosítja a nemzeti identitásuk megőrzéséhez, önszerveződésükhöz szükséges feltételeket, önkormányzati, kulturális és oktatási intézményeik működtetéséhez komoly anyagi forrásokat biztosít a számukra. Az elnök tisztában van azzal is, hogy e téren "vannak még teendőink."
Az európai uniós alapelvek jelentőségét hangsúlyozó magyar államfő szerint ezek az elvek szorosabb gazdasági és kulturális kötődés lehetőségeit kínálják, jóllehet "nem várom el, hogy az uniós tagság megoldja a nemzetiségi kérdéseket," mert ezt a feszültségek történeti okainak tisztázása, a kölcsönös empátia feltételezi. Az uniós tagságtól azonban elvárható a határ menti régiók együttműködése. Kijelentette: máris örömmel látja, hogy a határt képező Ipoly folyó fölött újra hidak épülhetnek, emberi kapcsolatok jöhetnek létre. Ez a szabad munkaerő-és tőkeáramlás mellett "olyan pozitívum, amely megújít egy egységet, amelyre Közép-Európában mindenképpen szükség van. Ez az egység úgy jön létre, hogy mindenki megőrzi az identitását" - mondta egyebek között a magyar államfő, aki a Bős-Nagymaros kérdését is mielőbb rendezettnek szeretné látni, de nem érti, hogy az évtizede tartó szakértői tárgyalások szóbeli megállapodásai miért futnak azonnal zátonyra, amikor azokat már papírra is kellene vetni.
MTI - fideszfrakcio.hu