Kihalásra ítélt aprófalvak?
A kistelepülések többségének népessége folyamatosan csökken, ezért rendre megszűnnek az alapellátást nyújtó intézményeik, s ez tovább gyorsítja az elvándorlást. Olyan ördögi kör lenne ez, amiből már nincs kitörés? - fogalmazza meg kérdését a Népszabadság.
Dátum: 2005-12-21 07:21:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=48318
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 22:57:52.080492, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A rendszerváltás óta 311-ről 213-ra csökkent a lélekszám a Borsod megyei Gagyvendégiben, pedig a megüresedő lakások némelyikébe nemrégiben új lakók is költöztek.
Kerekes János polgármester szerint a település természetes fogyása tizenöt éve tart, a halálozások száma rendre meghaladja a születésekét, a lakosság öregszik, a faluban élők fele idős, nyugdíjas. Az óvodás és iskolás gyermekek száma egyre csökken, a huszonöt gyermekre tervezett óvoda a jobb kihasználtság érdekében ma már a szomszédos Gagybátor gyermekeit is fogadja.
Boltot a szövetkezet, kocsmát egy helyi vállalkozó működtet a községben, ahol a legnagyobb foglalkoztató egy három alkalmazottal működő mezőgazdasági vállalkozás. Az egykori téesz dolgozóinak gyerekei elköltöztek Gagyvendégiből, a családok idősebb tagjait viszont helyhez köti a pénztelenség, az alacsony ingatlanár.
Nem egyedi jelenségről van szó. Falvak tömege van hasonló, néha még ennél is rosszabb helyzetben. Nem véletlen, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége olyan állásfoglalást tett közzé a közelmúltban, amely szerint - idézzük - tizenöt évvel a rendszerváltozás után ideje lenne már egyértelműen megfogalmazni, melyek a feladatai a kistelepüléseknek, a körzeti közszolgáltatásokat nyújtó intézménnyel rendelkező nagyobb településeknek, a körzetközponti szerepet nem gyakorló kisvárosoknak, a kistérségi központoknak, valamint a megyei jogú városoknak.
Tény, hogy a települések nem mindenütt képesek azonos szintű közszolgáltatásokat nyújtani, meghatározható viszont az a szolgáltatási minimum, amire lakóhelyétől függetlenül mindenki számíthat. Jelenleg ugyanis, miközben a lakosság deklaráltan mindenütt hasonló közszolgáltatásokra számíthat, az egyes települések kínálta létfeltételek között óriásiak a különbségek.
Elég csak a dél-baranyai Tengeri nevű községet említeni: a falu jövője valószínűleg az lehet, hogy az itteni portákat felvásárolják a külföldiek. Tengeriben másfél évtizede még kilencvenheten éltek, most mindössze hatvanhárom lakosa van a községnek. A helybeliek többsége nyugdíjas, a munkaképes lakosok szinte mindegyike állástalan. Ha a külföldiek nem vásárolják föl rövidesen a portákat, akkor a falu valószínűleg egy-két évtizeden belül kihal.
Népszabadság - fideszfrakcio.hu