Orbán: EU és felzárkózás
Év végére be kell fejezni az EU bővítéséről szóló csatlakozási tárgyalásokat, hogy jövőre alá lehessen írni a vonatkozó megállapodásokat, Magyarországon népszavazást tarthassanak a kérdésről és az ország 2004-ben az Unió tagja lehessen, addig azonban még sok feladatot meg kell oldani - sürgette Orbán Viktor az Osztrák Néppárt gazdasági szervezetének az EU bővítéséről rendezett bécsi tanácskozásán.
Dátum: 2002-09-28 15:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4454
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:46:08.030073, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A polgári kormány miniszterelnöke az Osztrák Néppárt (ÖVP) vállalkozói szervezete előtt szólva hangsúlyozta: a csatlakozást lehet jól vagy rosszul megoldani, de az nem alternatíva, hogy az ország kívül maradjon az Unión, s hozzátette: Magyarországon az ellenzék és a kormány tárgyalni fog arról, milyen feltételeket kell még teljesíteni.
Újra hangsúlyozta: a csatlakozásig erősíteni kell a kis- és középvállalatokat, hogy helyt tudjanak állni a versenyben, továbbá a gazdákat, akik ráadásul nem is kapják majd meg azokat a közvetlen támogatásokat, amelyekben uniós társaik részesülnek, végül pedig közelíteni kell az átlagjövedelmek színvonalát az EU átlagához. Orbán Viktor rámutatott: a csatlakozás nem hozza automatikusan magával a felzárkózást, hanem ezért tenni kell.
Mintegy az újra és újra felmerülő osztrák aggodalmakra reagálva szólt arról, hogy nincs miért aggódni a bővítés költségei miatt, hiszen azokat szigorú uniós szabályozás határolja be mind arról az oldalról, hogy a tagállamok GDP-jük legfeljebb 0,17 százalékáét költhetik erre, mind arról, hogy az új tagállamok mennyit kaphatnak. Arra is felhívta a figyelmet: csak a visegrádi államok 65 millió új fogyasztóval növelik ez Unió piacát, s úgy vélte, a bővítésen mindenképpen csak nyerni lehet, ehhez csak jó politika, jó időzítés és jó szerencse szükséges.
A további osztrák aggodalmakra utalva megemlítette: a migráció nem olyan jelentős kérdés, mint amilyennek tűnik, hiszen Németország az információs technika szakértőinek munkavállalási engedélyt kínált, s ezzel Magyarországról összesen 200 ember élt.
Végül hangsúlyozta: Kelet-Európa soha nem hagyta el Európát, hanem kitették onnan. Magyarország ma működő piacgazdaság, máris integrálódott, de facto a belső piac része - mondta, s ennek alátámasztására felsorolt több gazdasági adatot.
A tanácskozáson felszólalt Erhard Busek volt alkancellár, az ÖVP volt elnöke, ma a balkáni stabilitási paktum koordinátora, és a pódiumvitában részt vett az ÖVP két Európai parlamenti képviselője, valamint Christoph Leitl, az Osztrák Gazdasági Kamara elnöke (ÖVP). Mindannyian azt elemezték, hogy a bővítés különösen Ausztria számára óriási haszonnal és előnyökkel jár. Ezt a gazdaság már felismerte és ki is használja a vasfüggöny leomlása óta, s a jelenlegi ausztriai gazdasági helyzet kedvező vonásai nagyrészt az egykori szocialista országokkal való kereskedelemnek, az ottani beruházásoknak köszönhető. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy a bővítés megvalósulásáig mind az Unió egésze, mind pedig a leendő új tagállamok és a régi tagok - köztük Ausztria - előtt még sok megoldásra váró feladat áll.
MTI - fidesz.hu