Lengyelország megtámadná Irakot

Lengyelország a politikai támogatás mellett kész katonailag is részt venni egy esetleges Irak elleni műveletben, bár erre még senki sem kérte - közölte Aleksander Kwasniewski lengyel köztársasági elnök a Der Tagesspiegel vasárnapi kiadásában megjelent interjújában.

Dátum: 2002-09-29 11:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4466
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:46:11.831507, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A német lapban Kwasniewski azt fejtegette, hogy a lengyeleket három elv vezérli az Irak-politikában. Reális, hogy Szaddám tömegpusztító fegyverei fenyegetést jelentenek, Tony Blair bizonyítékokkal szolgált. ,,Új, szigorú ENSZ-határozatot akarunk, amely nem csak az ellenőrzéseket, hanem ezeknek a fegyvereknek a megsemmisítését is kikényszeríti, s lehetővé teszi a a katonai csapásokat, amennyiben Szaddám trükközik" - közölte Kwasniewski.

A diplomáciának gondoskodnia arról, hogy mindeközben a terrorizmus elleni koalíció ne gyengüljön. Mindezen felül ,,a politikai támogatás mellett lehetőségeink keretén belül kivesszük részünket katonailag is, de erre még senki sem kért. Mondom mindezt annak teljes tudatában, hogy a közvélemény Lengyelországban is megosztott" - közölte Kwasniewski.

A lengyel államfő szerint a katonai csapásokat ellenző német kancellár sem vonja kétségbe, hogy Szaddám Huszeinnek tömegpusztító fegyverei vannak. ,,A fenyegetést senki sem tagadhatja. Vitatott, hogy miként kezeljük azt. A kancellárnak is színt kell vallania, nem elég csak Szaddám jóakaratára apellálni" - állapította a varsói politikus.

Ami a német-amerikai kapcsolatokban Irak miatt támadt zavarokat illeti, Lengyelországnak az a legjobb, ha Berlin és Washington jól kijön egymással.

Beavatkozni ebbe a vitába természetesen nem akar, ,,úgy járnánk, mint az a szomszéd, aki házasfelek vitájába avatkozik bele, s mindkettőtől kap a fejére". Szerinte a német-amerikai békülésben a német félnek kell megtennie az első lépést.

A NATO szerepéről Kwasniewski azt mondta, hogy a szervezet további európai területek számára vált a biztonság és a stabilitás garantálójává. Lezárta a háborúkat a Balkánon, felvette soraiba Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot. ,,Most következnek a balti államok, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Bulgária. Ez az értékrendszer, a kisebbségi jogok kiszélesítését jelenti" - állapította meg egyebek között a lengyel államfő a Der Tagesspiegelnek adott interjújában.

MTI- fidesz.hu