parlamenti vizsgálóbizottság elé kerül az Irakban

Várhatóan parlamenti vizsgálóbizottság elé kerül az iraki háború idején Bagdadban maradt német hírszerzők esete, miután a környezetvédők feladni látszanak vonakodásukat, s az ellenzéki pártok kellő szavazatmennyiséggel a birtokukban kezdeményezhetik a bizottság felállítását - vált világossá pénteken Berlinben.

Dátum: 2006-01-14 10:14:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=49036
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:02:35.894558, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az ellenzéki környezetvédők feltevések szerint eddig azért húzódoztak a bizottság felállításának gondolatától, mert a vizsgálandó időszakban Joschka Fischer személyében pártjuk adta a külügyminisztert. A szintén ellenzéki liberálisok és baloldaliak már korábban sürgették, hogy külön parlamenti testület vizsgálja ki az ügyet.

A Süddeutsche Zeitung, illetve az ARD televízió Panorama című műsora számolt be először arról, hogy az iraki háború idején a helyszínen maradt német hírszerzők kis csoportja aktívan segítette az amerikaiakat.

A külső hírszerzés (Bundesnachrichtendienst - BND) és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter (korábban a kancellári hivatal vezetője) a hagyományos hírszerzői tevékenység körébe sorolja az iraki különítmény munkáját, cáfolva, hogy az részt vett volna Szaddám Huszein iraki vezető üldözésében vagy bombázandó célpontok kijelölésében. Nem tagadják viszont, hogy közreműködtek nem bombázandó objektumok (kórházak, követségek, iskolák stb.) meghatározásában. A német televíziós állomásokon hallható logikai levezetésekben mindezek alapján az is elhangzik, hogy a védett objektumok leválasztásával mintegy szabad prédának voltak tekinthetők az e körön kívül eső objektumok, s mindez kimeríti az aktív segítségnyújtás fogalmát - jelentette S. Kovács Ferenc, az MTI tudósítója.

A titkosszolgálatok felügyeletét ellátó parlamenti bizottság elnöke a testület pénteki négyórás ülése után kijelentette: az ülésen megállapítást nyert, hogy a BND-ügynökök nem követtek el hibát Irakban. Tevékenységüket értékelve "nem merültek fel támpontok arra vonatkozóan, hogy a BND munkatársai - megbízatásukkal és az egyértelmű utasításokkal ellentétben - részt vettek volna az amerikai haderő (bombázási) célpontjainak meghatározásában" - közölte az ülés után Norbert Röttgen (CDU).

A bizottság, amelyben valamennyi parlamenti párt képviseltetve van, mindazonáltal jövő hét szerdáján személyesen is meghallgatja a két BND-tisztet. Röttgen szerint ez a testület a legilletékesebb az ügy kivizsgálására; mindazonáltal nem zárta ki, hogy a jövőben parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozzék a témával.

Hans-Christian Ströbele, a környezetvédők frakcióvezető-helyettese számára "rettenetes lenne, ha az derülne ki, hogy a német hírszerzők mintegy tűzvezető funkciót töltöttek be az amerikai bombázók számára" - nyilatkozta a politikus pénteken egy német rádióállomásnak. Ströbele is tagja a német szakszolgálatok törvényességi felügyeletét ellátó titkos parlamenti testületnek.

Németország ellenezte az iraki háborút, nem vett részt benne harcoló egységekkel, s mind a mai napig nem küldött katonákat a közép-keleti országba. A hivatalos nyilatkozatokból az derül ki, hogy ezt a mozzanatot tekintik választóvonalnak. Az általános szövetségesi vállalások körébe sorolják, hogy az Irakkal háborúzó felek a harcok idején használhatták a németországi infrastruktúrát és a német légteret is.

MTI - fideszfrakcio.hu