Tömjénfüst és ördögök

Immár második alkalommal maradtak el a tervezett meghallgatások az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén, mert hétfőn a kormánypárti többség nem szavazta meg a napirendet.

Dátum: 2002-09-26 11:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4483
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:46:17.430866, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A bizottság tanácskozására Gondos Imrét, az átvilágító bírák soros elnökét, Sersli Sándort, az átvilágító bírói hivatal titkárságvezetőjét, Markó Györgyöt, a Történeti Hivatal elnökét, valamint Mécs Imre (SZDSZ) képviselőt és Kuncze Gábort, a Horn-kormány belügyminiszterét hívták meg, akiktől a Szalay Gábor szabad demokrata politikusra vonatkozó irat BM-ből való eltűnése kapcsán kértek volna felvilágosítást.

Kövér László (Fidesz), a bizottság elnöke úgy fogalmazott a zárt ülés után, hogy a kormánypárti képviselők úgy félnek a meghallgatástól "mint ördög a tömjénfüsttől".

- Erősödik bennem az az érzés, hogy igen komoly takargatnivalója van a kormányoldalnak a Szalay Gáborra vonatkozó papírok eltűnésével kapcsolatban - mondta a politikus.

Kövér László szerint a kormánypárti politikusok félreértették a bizottság hétfői ülésének napirendi pontját.

Kérdésre válaszolva elmondta: kérte a belügyminisztertől, hogy mentse fel a titoktartási kötelezettség alól Sersli Sándort, aki az irateltűnés idején a volt állambiztonsági szervek iratanyagát kezelő osztály vezetője volt a Belügyminisztériumban.

Hozzátette, hogy megkapta Lamperth Mónika levelét, amelyben a belügyminiszter kitérő, illetve nemleges választ adott.

- A nemleges válasz abban merül ki, hogy a tárca vezetője addig nem tudja Sersli Sándort felmenteni a titoktartás alól, amíg pontosan meg nem jelölöm, mely témában kérem - közölte Kövér László.

Megjegyezte: mindaddig viszont nem tudja pontosan megjelölni a témakört, amíg nem hallgatta meg Sersli Sándort.

Tóth Károly (MSZP), a testület alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az elnök által beterjesztett napirendi pontot abban a megfogalmazásban nem szavazhatták meg, mert így a grémiumnak a Mécs Imre által vezetett parlamenti vizsgálóbizottságot kellett volna minősítenie, ami lehetetlen.

Az alelnök közölte, hogy a kormánypárti többségnek nincs félnivalója, hiszen támogatása nélkül soha nem lehetne napirendre venni a meghallgatásokat.

Az ülésről távozóban Sersli Sándor úgy nyilatkozott, hogy 1997-ben kerültek át az iratok a BM irattárából a Történeti Hivatalba. Hozzátette, hogy tudomása szerint nem volt tételes iratátadás-átvétel, így attól a perctől kezdve minden megtörténhetett.

Sersli Sándor elképzelhetőnek tartja, hogy a Szalay Gábor anyagát helyettesítő papírra valaki az ő nevét írta, de a kérdéses iratot eddig még nem látta.

- Nagyon szeretném, ha az ügy tisztázódna, mert az én becsületemet és volt munkatársaim becsületét besározták, aminek jogi következményei lesznek - hangsúlyozta.

Úgy vélekedett: ha valaki ki akarta volna lopni az iratokat, miért másolja le és teszi vissza a helyére, amikor egyszerűen el is vihette volna.

Sersli Sándor megfogalmazása szerint az egész ügy nem más, mint figyelemelterelés.

A képviselők abban állapodtak meg, hogy a jövő héten nyílt ülés keretében tartják meg a meghallgatásokat.

MTI - fidesz.hu(2002.09.23.)