Cseh lapvélemény a Sólyom László látogatásakor kirobbant belpolitikai vitáról

Zárt ajtók mögött intézik el rendes családokban az olyan konfliktusokat, mint amilyen Sólyom László magyar államfő múlt heti prágai látogatásakor robbant ki a legfelsőbb cseh politikai vezetők között - írta keddi kommentárjában a Mladá Fronta Dnes című legolvasottabb cseh napilap.

Dátum: 2006-01-17 10:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=49164
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:03:15.147734, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

"A magyar államfő így akaratán kívül tanúja lett a legfelsőbb alkotmányos tényezők konfliktusának, amely rendezetlen és nem eléggé civilizált viszonyokról tanúskodik: tisztességes családokban az ilyen dolgokat zárt ajtók mögött intézik el" - írta a lapban Bohumil Dolezal politológus.

Václav Klaus államfő és Jirí Paroubek kormányfő között annak kapcsán keletkezett konfliktus, hogy Sólyom László látogatásakor kiderült: Klaus nem ismeri azt a levelet, amelyet Paroubek küldött az Együttélés politikai mozgalomnak. Ebben Paroubek a magyarokra és a lengyelekre is kiterjesztette a kormánynak azt a humanitárius gesztusát, amelyet tavaly augusztusban tett az antifasiszta szudétanémetek irányában a II. világháború után őket ért sérelmekkel kapcsolatban.

"Ha Paroubek levelét egészen komolyan kezelnénk, akkor az jó irányban tett lépésnek minősülhetne. Néhány dolog azonban homályos, ezért nehéz ezt a levelet így értelmezni. A kitelepített magyarok kérdésében Paroubek a kormány nyilatkozatát gyakorlatilag kiterjesztette a határon túlra, hiszen a kitelepített magyarok a II. világháború után nem éltek a mai Cseh Köztársaság területén. Tisztességes lett volna tehát, ha erről Paroubek a magyar államfő látogatása előtt Klaust is tájékoztatja" - fejti ki véleményét Dolezal. Megjegyzi: ha ez megtörtént volna, akkor Csehország megspórolhatta volna magának ezt a szégyent, amelyet Paroubek Klaushoz intézett durva szavai még növeltek.

A szerző ugyanakkor rámutat: a kitelepített magyarok döntő része az első világháború előtt olyan területen élt, amely stratégiai szempontok alapján lett Csehszlovákiához csatolva a lakosság akarata ellenére. Ezek a magyarok a "magyar politikai nemzet" részének érezték magukat, s a csehszlovák nemzetállammal nem azonosultak. Ezen nincs mit csodálkozni, s ezért senkit sem lehet büntetni.

A legfelsőbb szintű cseh politika most ismét példát adott arra, hogy az élve eltemetett múlt újra és újra feléled, és gondokat okoz az országnak. Ideje lenne végre ezzel a múlttal nyíltan szembenézni - szögezi le Dolezal.

MTI - fideszfrakcio.hu