Biztonságot a családoknak! - a 14. havi nyugdíjt is bevezetné a Fidesz

Elszántak vagyunk arra, hogy bevezessük a 14. havi nyugdíjat. Ehhez viszont csökkenteni kell a járulékokat. A nyugdíjasoknak kell eldönteniük a választások után, hogy pontosan hogyan szeretnék, fix összegként vagy inkább százalékban határozzuk meg ezt a juttatást - mondta Orbán Viktor Egerben.

Dátum: 2006-01-20 19:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=49358
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:05:15.259406, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A család azért fontos, mert a mai, vadkapitalista világ, a verseny világ maga alá gyűr mindent. De van egy hely, ahol nincs helye a versenynek. Ez a család, amely arról szól, hogy hogyan tudunk egymásról gondoskodni, hogyan tudunk egymásnak segíteni. Ezért a polgári kormány számára már az előző ciklusban is a család volt a legfontosabb.

Mindenkinek abban adjon a kormány segítséget, amire szüksége van. A dolgozó családokat, ahol szívesen vállalnának még gyermeket, úgy tudjuk a legjobban segíteni, hogy az édesanya vissza tudjon menni a szülés után dolgozni. Részmunkaidős programra van szükség. Ha olyan arányban hoznánk létre részmunkaidős munkahelyeket, mit amennyi az európai uniós átlag, már ezzel is több mint 500 ezer új munkahely jönne létre. Tehát aki dolgozik, azt abban próbáljuk segíteni, hogy gyermekvállalás mellett is tudjon dolgozni.

Főállású anyasági támogatás

A több gyermeket nevelők számára lehetővé kell tenni, hogy le tudja írni az adójából a gyermekvállalás költségeit. A mai adórendszer gyermek- és családellenes, mert nem veszi figyelembe, hogy ki hány embert tart el a fizetéséből. És vannak olyanok, akik nem lehetőséget, hanem segítséget akarnak. A segély egy fontos dolog, de a segély csak fájdalomcsillapító. Ehelyett ahhoz kell hozzásegíteni az embereket, hogy újra munkához juthassanak. Ezért tartottam fontosnak azt, hogy amikor a Horn-kormány után a családi pótlékot újra alanyi jogúvá tettük, akkor azt is kimondtuk, hogy a családi pótlékot csak az kaphatja meg, aki az iskoláskorú gyermekét valóban járatja is iskolába. Ezért is neveztük iskoláztatási támogatásnak.

Ahol fogyatékkal élő gyermek van a családban, és a szülő vállalja, hogy otthon marad és neveli, ott a minimálbérrel azonos mértékű, főállású anyasági támogatás járna neki.

Nemzetközi tanulmányok és statisztikák szerint a családban élők egészségesebbek és 5-8 évvel tovább élnek, mint az egyedül élők. Az állam szempontjából a családoknak jutatott pénzügyi segítség tehát többszörösen megtérül.

Járulékcsökkentés és 14. havi nyugdíj

A tb-járulék csökkenetésével több tízezer új munkahelyet lehetne létrehozni. Ha minden egyes családi vállalkozás csak egy új embert tudna alkalmazni, akkor ez 600 ezer új munkavállalót jelentene. Ha létrejönne 120-130 ezer új munkahely egy év alatt, akkor a költségvetést semmilyen pluszköltség nem terhelné. Egy munkanélküli ellátása egy év alatt 700 ezer forintba kerül a magyar államnak. A nyugdíjasokat megnyugtatjuk, nem lesz kevesebb a nyugdíjuk. A nyugdíjrendszer mai legnagyobb problémája az, hogy egyre kevesebb gyermek születik. Egyre kevesebb embernek kell előállítania azt a jövedelmet, amiből a nyugdíjunkat megkaphatjuk. Ha nem születnek gyerekek, akik később munkát vállalnak, akkor nem lesz, aki elő tudja állítani az egyre elöregedő magyar társadalomnak a nyugdíjához szükséges pénzt. Jelenleg az a helyzet, hogy a mindenkori aktív népesség állítja elő a nyugdíjasoknak jogosan járó pénzt, amiért 40-50 évet dolgoztak becsülettel.

Ha a tb-járulékot le tudjuk csökkenteni és ettől újabb munkahelyek jönnek létre, akkor a következő ciklusban lesz magasabb nyugdíj és lesz 14. havi nyugdíj is. Elszántak vagyunk arra, hogy bevezessük a 14. havi nyugdíjat. Ehhez viszont csökkenteni kell a járulékokat. Azt pedig a nyugdíjasoknak kell eldönteniük a választások után, hogy pontosan hogyan képzelik ezt a 14. havi nyugdíjat, hogy egy fix összegként vagy inkább százalékban határozzuk meg..

Kevesebb adó a gyermeket nevelők családoknak

A gyermeknevelés költségeit le kellene írni az adóból. Ha lehetőség lenne rá, az Alkotmányba bele kellene venni, hogy Magyarországon az állam elismeri a gyermeknevelés költségeit, és az adórendszer erre az alapra épül. Francia mintára a gyermekvállalást az adó alapjává kellene tenni. Aki gyermeket nevel, annak kevesebb adót kellene fizetnie.

1998 és 2002 között egy olyan otthonteremtési rendszer volt, amely nem volt hibátlan, de jól működött. Felesleges volt lecserélni. Medgyessy Péter 2002-ben megígérte, hogy semmit sem változtatnak meg kormányra kerülésük idején, ami jó volt a polgári kormány időszaka alatt, legyen szó Széchenyi-tervről, otthonteremtésről, gyermeknevelési támogatásról, gyerekek után járó adókedvezményről. Ehhez képest Széchenyi Terv megszűnt, gyermekek után járó adókedvezményt eltörölték, az otthonteremtési rendszert egy másikkal váltották fel.

Az otthonteremtésnél - kis kiigazításokkal - a 1998 és 2002 között működött rendszert szeretnénk visszahozni. Felfogásunk szerint évente 40 ezer otthonnak kell ahhoz felépülnie, hogy az építőipar hozzá tudja adni képességeinek teljességét a magyar gazdaság növekedéséhez. Otthonteremtés ügyében bízzanak bennünk! Egyszer már sikerült a holtpontról kimozdítani a magyar építőipart. Az 1998 és 2002 közötti időszakban bizonyítottuk, hogy ezen a területen meg tudunk birkózni a kihívásokkal és a feladatokkal.

Tisztességesen megfizetett munka

A munka megbecsülése nem csak azt jelenti, hogy van munka, hanem azt is, hogy tisztességesen megfizetik. A tisztességesen megfizetett munkából meg kell tudnunk élni. De sajnos megfizetettnek velünk a nagy cégek olyan luxusprofitot, olyan üzleti hasznot is, amely teljesen indokolatlan. Az nem lehetséges, hogy kevesebb bért kapunk, mégis többet fizetünk a villamosenergia áráért, mint például az osztrákok. Többszörösét fizetjük kilométerre számolva, mint más nyugat-európai országokban.

Az az ország, amely a dolgozni akaró nők számára nem teszi lehetővé, hogy az otthoni munka mellett állást is vállalhassanak, az az ország rosszul gazdálkodik erőforrásaival, értékeivel. Nyugaton megpróbálnak olyan foglalkoztatási formákat kialakítani, hogy a gyermeküket nevelő nők is vissza, vagy be tudjanak lépni a munkaerőpiacra.

Nem elég, ha az embernek munkája van, az is fontos, hogy érezze, hogy szükség van a munkájára. A magyar honvédségnél szinte csak olyan üzeneteket kapnak a katonák, hogy tulajdonképpen ők csak egy szükséges rossz. Leépítenek, a NATO-nak tett ígérteteket nem tartják be, ha bajban van az ország, akkor a honvédség az utolsó, akivel foglalkoznak. Akik a ma a hadseregben vannak, nem érzékelik, hogy az országnak szükségük lenne rájuk. Lengyelország sincs más katonai fenyegetettségben mint hazánk, mégis náluk a katonatisztek megbecsültsége nagyságrendekkel meghaladja a Magyarországiét. A magyar államnak szívén kell viselnie a katonatisztek sorsát, életkörülményeit.

Tisztességes verseny

A mostani adórendszer bünteti a magyar kis - és középvállalkozókat, bünteti a magyar kereskedőket. Be kell vezetnünk a Nyugat-Európában is ismert tisztességes kereskedelemről szóló törvényt. Ha tisztességes kereskedelem van, akkor nem fordulhat elő, hogy beszerzési ár alatt értékesítenek a nagy nemzetközi láncok. Ez nélkülöz minden gazdasági ésszerűséget, egyetlen célja van: tönkretenni a helyi vállalkozókat, kereskedőket. Azt láthatjuk, hogy a rossz minőségű, időnként veszélyes külföldről hozott élelmiszerek elárasztanak bennünket. Ha a tisztességes kereskedelemről szóló törvényt megalkotjuk - kötelezővé tesszük az élelmiszerminőségi és biztonsági előírások legmagasabb szinten való betartását - akkor a magyar termelők rendelkeznek majd piaccal, a sok szemét, rossz minőségű, ránk sózott árutól meg lehet szabadulni. Egészséges magyar élelmiszereket kapunk majd elfogadható áron.

A mi programunk középpontjában a munka alapú gazdaság áll. Arról beszélünk,hogy mindenki próbáljon tisztességesen megélni a munkájából, és erre próbálunk lehetőséget teremteni. Azt tekintjük munkának, hogy ha valaki úgy keres pénzt, hjogy munkájával egy másik embernek is hasznára van. A spekuláció pedig az, amikor úgy keres valaki pénzt, hog valakinek a kárára van ezzel. Ezt a kettőt külön kell választani. Ott, ahol a munkából élnek, ott a munkának csak nyertesei vannak. Ott, ahol spekulációra épül a gazdaság, ott mindig sokkal több a vesztes, mint a nyertes. Az elmúlt tizenöt évben azért volt Magyarországon vadkapitalizmus, mert - leszámítva a polgári kormány kísérletét, amit nem tudtunk folytatni - itt lényegében egy vadkapitalista berendezkedés jött létre, ami a spekulációra épül, és ahol a gazdasági élet működésének - nap mint nap azt látjuk -, hogy több a vesztese, mint a nyertese.

Nagyobb biztonságot a gyermekeknek

A magyar gondolkodást, értékrendet alakító média igazi állapota leginkábba gyermekműsorokon keresztül mérhetők le. Ha bekapcsoljuk a televíziót és gyermekműsort keresünk rajta, akkor valóban gyilkolást, erőszakot látunk rajzfilmek formájában. Ha tovább lapozunk, azt látjuk, hogy Magyarországon nem is igazán készülnek produkciók a magyar gyerekek számára. Láttam ilyen statisztikákat. A száz legnézettebb gyermekműsor közül a az első magyar valahol a hetvenvalahányadik helyen következik. A többit mind valahol máshol gyártják a mi gyerekeinknek. És hogy hány órát töltenek a gyerekek a televízió képernyője mögött. Ez tehát nem magánügy, hanem egy felnövekvő nemzedék szellemi képessége, gondolkodásmódja, értékrendje múlik rajta.

Ha túl vagyunk ezen az egész kampányon, és megtörténnek mindazok a változások, amelyekért dolgozunk, akkor ebben a kérdésben azért meg kell próbálni egyetértésre jutni. A szocialistáknak is vannak gyermekeik. Ez nem pártkérdés, az ő gyermekeik is ugyanazt nézik a televízióban, mint a mieink. Ennek a bajnak az orvoslása nem jobboldali vagy baloldali kérdés, hanem minden szülő számára egyformán fontos kérdés. Ez mindannyiunknak gond, probléma. Meg kell találni a megfelelő választ a Magyar Televízió működtetésében, általában a közmédiumok működtetésében, a médiatörvényben és az ifjúsági és gyermekvédelmi törvényekben. Nem volna jó, ha továbbiakban is vita lenne az MSZP meg köztünk arról, hogy a Büntető Törvénykönyvet módosítani kell, és a legkiszolgáltatottabbakat, a gyermekeket és az időseket fokozottabb védelemben kell részesíteni. A gyermekek rovására elkövetett bűncselekmények száma nő. Jelentősen nő, tehát itt nagyobb védelemre , nagyobb visszatartó erőre van szükség, a gyermekek biztonsága érdekében.

A változás az emberekről szól

Magyarország a magyaroké, és Magyarországon semmi sem lehet fontosabb, mint a magyar emberek. Az elmúlt tizenöt évben az emberek mindennapi élete helyett mindig valami másról szólt a politika, valami tőlük távoli dologról. Először demokráciáról, többpártrendszerről, Európai Unióról, piacgazdaságról, privatizációról, NATO.ról, külföldi befektetőkről, de rólunk a legritkább esetben esett csak szó. A magyar emberek a legritkábban érezték úgy, hogy róluk szól a politika.

A 2006-os választás egyik igazi tétje az, hogy sikerül-e nem egyszerűen csak egy új kormányt létrehozni, hanem utána egy olyan időszakot megvalósítani, amikor az emberek visszanyerik azt a hitüket, hogy Magyarországon semmi sem lehet fontosabb a magyar embereknél.

Akármilyen kormány is működjék egy országban, szocialista, kereszténydemokrata vagy liberális, az, hogy az adott országban a legfontosabb az ott élő vállalkozók, az ott élő emberek érdeke, ez nem kétséges, erről nincsen vita. Az, hogy mindig jobban kell támogatni a hazait, mint a külföldit, erről nem lehet vita. Magyarországon nem az az érzésünk, hogy az állam azért van, hogy segítsen nekünk, hanem úgy érezzük, hogy azért van, hogy akadályokat támasszon, amiket nekünk le kell küzdeni. Nem szövetségesünk a közös jövőben az állam, hanem éppen hogy az ellenfelünk.

A 2006-os új kormánynak az egyik küldetése éppen az lesz, hogy az emberek számára világossá váljon, hogy az állam az egyik legerősebb támasz, és az állam a magyar emberek érdekeivel foglalkozik: a magyar vállalkozókat előnyben részesíti, betartja a normákat, de mindig fontosabb lesz a hazai termelő, mint a külföldi. A magyar árut, a magyar családot, a magyar vállalkozót, a magyar földet mind meg kell védeni, és az államnak ez kötelessége.

Munka és tanulási támogatás a romáknak

A Gazdasági Konzultáció során megpróbáltunk megállapodást kötni roma vállalkozókkal. Az általuk kért könnyítéseket meg kell adni, és ekkor ők több munkahelyet tudnak adni a romáknak.

A másik az iskola. Azt gondolom, hogy ezt rá kell bízni a helyi közösségekre. Vannak olyan helyek, ahol a roma gyerekek jól megvannak a magyar családból érkezett gyerekekkel, és nincsen semmi probléma, és vannak olyan helyek, ahol inkább külön akarnak tanulni. Ott sem szabad az államnak beavatkoznia. Rá kell bízni az önkormányzatokra, rá kell bízni a szülőkre, hogy megtalálják a megoldást. Nincs egy egységes kaptafája a roma-magyar együttélésnek.

De az is igaz, hogy a roma gyermekek tanításához külön támogatás kell. A polgári kormány idején figyelembe vettük, hogyha a roma gyerek azért jelentkezik ösztöndíjra, mert tanulni akar, akkor meg kell neki adni. Ennek eredményeként néhány százról 12 ezerre nőtt azon roma származású ösztöndíjas középiskolás fiatalok száma. Ami a roma diplomásokat illeti, ha vannak sikeres egyetemet végzett roma származású értelmiségiek, akkor azokat néha meg kellene mutatni. Arról nagyon keveset hallani, hogy hány roma tanuló tisztességes munkával jutott diplomához, erről kevesebbet hallunk. Csak botrányokat hallunk. Ez nem jó a romáknak sem. Nekünk viszont pozitív példákra van szükségünk. Olyan romákat is szeretnénk látni, akiknek sikerült, akik most orvosok, tanítók, vagy éppen sikeres üzletemberek. Pozitív példa nélkül nem fogunk előre jutni.

Magyarország számít az egyházak munkájára

Egy kormánynak mindig óvatosnak kell lennie, hogy pontosan fogalmazzon, ha értékekről beszél. Még a legkívánatosabb helyzetben sem fordul elő egy országban az, hogy az értékek tekintetében mindenki ugyanazt gondolja. Jó lenne, ha szélesebb lenne az egyetértés bizonyos alapvető értékek szempontjából: munkahelye, család, tisztesség ügyében. De a kormánynak vigyáznia kell, mert nem az a dolga, hogy nevelje az embereket. Viszont dolga az, hogy mindenki aki hivatásának érzi azt, hogy emberekkel foglalkozzon, azt szövetségesének tekintse.

Az államnak és az egyháznak nem politikai szövetségben kell lennie, de azt minden kormánynak szabadna vállalnia, hogy kimondja, a velünk élő egyházak a jövő szempontjából sok jó gyümölcsöt hozhatnak még. Ezért szövetséget érdemes kötni velük.

A kormányzat ne nyilatkoztasson ki általa helyesnek vélt erkölcsi értékeket, ugyanakkor világossá kell tennünk, hogy milyen értékek alapján végezzük a munkánkat, és világossá kell tennünk, hogy a kormányon kívüli világban kiknek a munkájára számítunk még. Az ezeréves közös történelmünk azt kell hogy mondassa velünk, hogy a magyar történelmi egyházak munkájára jó, ha számít Magyarország. Hagyni kell őket dolgozni.

Az emberek majd el tudják dönteni, hogy akarnak-e együttműködni az egyházakkal vagy nem, követik-e őket vagy nem, akarják-e egyházi iskolába íratni a gyerekeit vagy sem, idős korukban akarnak-e egyházi nyugdíjas otthonba menni vagy nem.

Ha az embereket kérdezzük, ők általában akarnak. A kormány az, amely nem akarja. A kormány most azokat az egyházi intézményeket hozza nehéz helyzetbe, amelyek az elesett emberek számára nyújtanak valamilyen polgári szolgáltatást, például oktatást, egészségügyi kezelést, idősek ellátását. Pénzügyileg megszorítja az állam a működés költségeit. A magyar társadalom számára nem mindegy, hogy az egyház tudja -e nyújtani ezeket a szolgálataikat, vagy az állam akadályokat állít.

Hogy miért érdemes együttműködést kialakítani az egyházzal az államnak? Minél inkább elmagányosodik egy társadalom, annál inkább érik a bajok. Az egyházak ez ellen jelentenek védelmet. A keresztény tanítás ugyanis az egyetlen olyan tanítás, amely nem arról szól, hogy hogyan győzd le az ellenségedet, hanem arról szól, hogy hogyan arass magadon minden nap egy győzelmet. Mert saját magad megjavításán keresztül tudod megjavítani az országot, a nemzetet. És ma Magyarországnak erre a magatartásra igencsak szüksége volna. Nem ismerek a világon még egy olyan eszmerendszer, amely azt tanítaná, hogy az ellenségünket is kell szeretni. Márpedig a mai magyar politikára ez a tanítás igencsak ráférne.

Legyen-e hitéleti oktatás az iskolákban? A polgári kormány idején azt vallottuk, hogy a tanítás mellett nevelésnek is történnie kell. Tegyük lehetővé és választhatóvá a szülők számára, hogy hitoktatásban vagy nem egyházi lapokon álló etikai oktatásban akarják-e részesíteni a gyermeküket. De a lehetőséget azt teremtsük meg.

Április 9-én, 79 nap múlva választás

Április kilencedikén választások lesznek. A választásokat azonban nem lehet megnyerni, csak kiérdemelni. Propagandával nem lehet meggyőzni az embereket. Nekünk egyetlen feladatunk van: ez pedig az, hogy kiérdemeljük az emberek bizalmát. Ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha találkozunk és beszélgetünk velük. A választás végeredménye azon áll vagy bukik, hogy hány emberrel fogunk beszélgetni a következő 79 napban. Ha sok emberrel beszélünk, és az emberek azt látják, hogy változás van készülődőben Magyarországon, ha azt látják a szomszédjuktól, a munkatársuktól, hogy igenis van lehetőség a változtatásra, akkor a változás meg fog történni. Akkor kiérdemeljük a kormányzás lehetőségét.

A választás, a kormányzás csak egy eszköz, arra, hogy be tudjuk teljesíteni a politikai küldetésünket. Mert a polgári tábornak mindig volt küldetése. Fontos, hogy pontosan tudjuk, mi ez a küldetés. 1956-tól az volt a cél, hogy valamilyen módon az értékeit átmentse a jövőnek, amelyeket 1956-ban nem sikerült elérni. És ez 1990-ben sikerült. A rendszerváltás volt a polgári tábor küldetése. Most egy újabb korszak határán vagyunk. A polgári jövő megfogalmazása a fő cél. A mi küldetésünk lesz az, hogy az emberhez méltó életet meg tudjuk teremteni Magyarországon és az egész Kárpát-medencében minden magyar ember számára. De ehhez az szükséges, hogy meg tudjuk fogalmazni, milyen is a magyar emberhez méltó élet a Kárpát-medencében. A munka az nem alamizsna, a gyerek az nem teher, a hit nem szégyen, a nyugdíj nem segély, az egészség nem üzlet, az oktatás nem kiváltság, és ahol nem dönthetnek rólunk a megkérdezésünk nélkül. Ezt a világot kell felépítenünk.

fidesz.hu - fideszfrakcio.hu