Csökkenő költségvetési hiány - Lengyelországban
A lengyel központi költségvetés hiánya tavaly 28,56 milliárd zloty volt, a költségvetési törvényben rögzített, 35 milliárd zlotys korlátnak a 81,6 százaléka, jelentették a lengyel pénzügyminisztériumban hétfőn. Az elemzők átlagosan 29,7 milliárdra számítottak, aminisztériumban korábban 29-30 milliárd zlotyt jósoltak. November végén az időarányos cél 63,4 százalékánál tartott a tizenegy havi hiány.
Dátum: 2006-01-23 12:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=49425
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:05:35.515791, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A bevétel, 179,8 milliárd zloty, a tervezettnek a 102,9 százaléka lett, a kiadás, 208,36 milliárd, a tervezettnek a 99,4 százaléka volt.
Társasági nyereségadóból 15,74 milliárd zloty folyt be, a tervezettnek a 107,2 százaléka. A privatizációs bevétel 3,85 milliárd zloty volt, a tavalyi tervnek a 67,9 százaléka.
A tavaly novemberben bizalmat kapott új lengyel kormányfő hivatalba lépésekor hitet tett amellett, hogy a költségvetési hiány az idén nem fogja átlépni a 30 milliárd zlotyt (7,4 milliárd euró). Az előző kormány 32,6 milliárd zlotys hiányt tervezett erre az évre.
Ám az akkori, első pénzügyminisztere, Teresa Lubinska egyszer csak kijelentette, hogy ő 1-2 milliárd zlotyval növelné a deficitet, majd a kormányfő további nyilatkozatai is arra vallottak, hogy a miniszterelnök maga sem veszi túl szigorúan - a szigort. Közölte ugyanis, hogy az euró bevezetését vagy bevezetése dátumának kijelölését a jelen négyéves parlamenti ciklusban nem tervezi, szerinte nincs is szükség időpontok kitűzésére. Ily módon az euró bevezetésének kényszerét kiiktatta a deficitpolitika korlátai közül. Bár a néhány hete kinevezett új pénzügyminiszter, Zyta Gilowska hivatalba lépésével a lengyel eurócsatlakozás még nem került hirtelen közelebb, Gilowska euró-elkötelezettsége máris fontos jelzés a piacnak arra, hogy változás van a kormány felfogásában, amelyet eleinte erősen befolyásolni látszottak a támogató kisebb, populista pártok költekezési tervei.
Gilowska a január eleji, első sajtóértekezletén azt mondta, hogy a közkiadások szigorú ellenőrzését és a munkanélküliség csökkentése érdekében egyes adók csökkentését, az adórendszer egyszerűsítését tekinti fő céljának. Hozzátette: támogatja az euró bevezetését, amilyen gyorsan lehetséges, de csak akkor, ha a lengyel gazdaság már kész erre.
Most még azonban nem világos a helyzet: eddig nem sikerült egyetértésre jutni a 2006-os költségvetés ügyében. A kormánypártban egyesek már újabb, idő előtti parlamenti választásban látják a megoldást. A múlt őszi parlamenti választásokon győztes párt, a Jog és Igazságosság (PiS) kisebbségben kormányoz, és két radikális, euroszkeptikus, illetve EU-ellenes párt, a baloldali populista Önvédelem (SO) és a jobboldali Lengyel Családok Ligája (LPR) kívülről, alkalmi jelleggel támogatja. Ez a helyzet állandó bizonytalanságot eredményez a kormányzásban, és most a költségvetés ügyében az állam működőképességét is veszélyezteti.
A BNP Paribas feltörekvő piaci helyzetértékelése szerint a lengyel kormánypárt gazdaságpolitikája egyelőre "egyszerűen összefoglalható: 2013 előtt nincs euró, az ESA95 alapon számolt államháztartási hiány 2009-ig a GDP-érték 4,0-4,5 százalékára emelkedik". Az, hogy az új államfő 2010-re népszavazást akar kiírni az euró bevezetéséről, a közös valuta meghonosításának legkorábbi "technikai" dátumát 2013-ig tolja ki, hiszen Lengyelországnak előbb két évre kötelezően be kell lépnie az ERM-II. átváltási mechanizmusba, ennek azonban a referendum előtt nem lenne értelme.
MTI - fideszfrakcio.hu