Nomentana, avagy a miniszterelnök és a törvénytelen kiskapuk

A Magyar Nemzet 2006. 13. heti lapszámaiban cikksorozatot közölt az úgynevezett Nomentana Kft. 1993. szeptember 17. - 1995. december 31. közötti időszakban folytatott működéséről. A napilap a rendelkezésre álló és részben leközölt közhiteles dokumentumokból megállapította, hogy ebben az időszakban ez a gazdasági társaság jogi értelemben nem létezett, így törvényesen nem működhetett. A cikksorozat és a közhiteles dokumentumok alapján fennáll a gyanúja annak, hogy a jelenlegi miniszterelnök több jogsértést követett el - mondta Répássy Róbert hétfői interpellációjában.

Dátum: 2006-01-30 17:30:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=49825
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:07:37.135277, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Magyar Nemzet 2006. 13. heti lapszámaiban cikksorozatot közölt az úgynevezett Nomentana Kft. 1993. szeptember 17. - 1995. december 31. közötti időszakban folytatott működéséről. A napilap a rendelkezésre álló és részben leközölt közhiteles dokumentumokból megállapította, hogy ebben az időszakban ez a gazdasági társaság jogi értelemben nem létezett, így törvényesen nem működhetett.

Az ügy különleges jelentőségét az adja, hogy a nem létező cég egyik tulajdonosának és ügyvezetőének Gyurcsány Ferenc jelenlegi miniszterelnök adta ki magát, megtévesztve ezzel a hatóságokat és az üzleti partnereket. A közvagyon szempontjából fontos körülmény, hogy ebben az időszakban Gyurcsány Ferenc nem létező társasága tulajdonosa volt annak az Aldo Kft.-nek, amely több privatizációs tranzakcióban vett részt. A cikksorozat és a közhiteles dokumentumok alapján fennáll a gyanúja annak, hogy a jelenlegi miniszterelnök több jogsértést követett el. Azzal pedig, hogy a törvényben előírt elszámolási mérlegbeszámolót és adóbevallásokat nem készíttette el, továbbá elmulasztotta az adóhatósággal az elszámolást az adók tekintetében, megfoszthatta a magyar államot az adóbevételtől - mondta Répássy Róbert.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

- Törvényesen működik-e egy olyan gazdasági társaság, amelynek a bejegyzését a cégbíróság jogerősen elutasította?

- Törvényesen jár-e el az a személy, aki egy nem létező társaság nevében kötelezettségeket, illetve jogokat rögzítő okiratokat ír alá, hatóságok előtt írásbeli jognyilatkozatokat tesz?

- Törvényes-e az az eljárás, ha a társaság bejegyzésének elutasítását nem közlik a hatóságokkal és nem kérik a nem létező cég adószámának, társadalombiztosítási törzsszámának, statisztikai azonosító számának a törlését?

- Törvényes-e, hogy a későbbiek során egy másik társaság sajátjaként felhasználja a nem létező társaság jogellenesen megtartott azonosító számait?

- Törvényes-e, egy olyan gazdasági társaság működése, amelynek egyik tagja jogi értelemben nem is létezik?

- Érvényesek-e egy nem létező tulajdonossal törvénytelenül működő társaság által kötött jogügyletek?

- Nem tartja-e indokoltnak a Legfőbb Ügyész Úr - figyelemmel az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörére - vizsgálatot indítani az érintett hatóságoknál az események tisztázása érdekében? - kérdezte a legfőbb ügyészt a politikus.

Az ügyészség vizsgálatot indított

A Fidesz beadványát törvényességi kérelemnek tekintették, így az elmúlt napokban az ügyészség munkatársai elkezdték begyűjteni azokat az információkat, amelyek alapján eldönthető, hogy az ügyészségnek van-e hatásköre az ügyben eljárni, illetve milyen ügyészi intézkedés tehető - válaszolt Polt Péter a fideszes politikus hetedik kérdésére:

- A Magyar Köztársaság Ügyészsége az interpelláció megérkezéséig nem folytatott eljárást. Ennek oka, hogy az ügyészség gyakorlata szerint önmagában újságcikkek alapján nem lehet ügyészségi eljárást folytatni. Az interpellációnak parlamenti közjogi következményei vannak, a legfőbb ügyész köteles válaszolni rá. Törvényességi kérelemnek is tekintettük és az erre vonatkozó szabályok szerint jártunk el. Ennek megfelelően az elmúlt három napban az ügyészség munkatársai elkezdték begyűjteni azokat az információkat, amelyek alapján eldönthető az, hogy az ügyészi szervezetnek van-e hatásköre ebben az ügyben vizsgálatot indítani, illetve milyen ügyészi intézkedés tehető.

A legfőbb ügyész a többi kérdésre általánosságban válaszolt, kiemelve, hogy a konkrét ügyre ezek nem vonatkoztathatóak. Polt Péter rámutatott: a cégbírósági elutasítás után meg kell szüntetni a megalapítani kívánt gazdasági társaság tevékenységét. Ha a társaság más gazdasági társaságból kívánt volna átalakulni, akkor korábbi formájában tovább működhet, tette hozzá. Nem létező gazdasági társaság nevében vállalt kötelezettség, illetve nyilatkozat tekintetében az ezekért viselt polgárjogi felelősséget kell vizsgálni.

Az adókötelezettséget érintő változásokról az adóhatóságokat tájékoztatni kell, ha ez elmarad azt meg kell vizsgálni, hívta fel a figyelmet a legfőbb főügyész. Hozátette: a jogi értelemben nem létező taggal rendelkező társaság működésének törvényessége ugyanakkor nem ítélhető meg.

A jogi személyiséggel rendelkező gazdaságok működésének éppen az a jelentősége, hogy a tagok nem viselnek önmagukban felelősséget, ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy az általuk kötött szerződések az önálló társaságot, hogyan érintik - mondta Polt Péter legfőbb ügyész. A törvényességi kérelemben foglaltakról írásban tájékoztatatja az interpellálót - tette hozzá.

- Örülök annak, hogy megfelelő súlyú ügyként kezelik ezt a beadványt és a Magyar Nemzet által feltárt esetet. Bízom abban, hogy a Magyar Köztársaság Ügyészsége úgy mint ahogy eddig is, ezután is a törvények betartásával fog eljárni - mondta válaszában Répássy Róbert. A politikus elfogadta a legfőbb ügyész válaszát.

fideszfrakcio.hu