Financial Times: a nizzai szerződés megérdemli, hogy leszavazzák
A nizzai szerződés "pocsék megállapodás", és megérdemli, hogy az írek leszavazzák az október 19-én tartandó második referendumon - írta szerdán a Financial Times egyik ismert elemzője.
Dátum: 2002-10-02 10:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4586
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:46:49.961493, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A brit gazdasági napilap kontinentális kiadásában megjelent kommentárjában Quentin Peel úgy véli, hogy ha a szerződés hatályba lép, az EU nehézkesebbé, kevésbé átláthatóvá és az egyszerű polgárok számára még érthetetlenebbé válik.
A szerző szerint az uniós hatalmi központokban lassan tudatosulni kezd az a riasztó lehetőség, hogy nem egész három hét múlva az írek másodszor is nemet mondhatnak. E pillanatban még semmi nem vehető biztosra, de a legutóbbi felmérések szerint a szerződés támogatottsága még a tavalyi referendum előttinél is kisebb.
Peel elismeri, hogy az újabb elutasítással az írek az egész bővítési folyamatot túszul ejthetik. Emellett ő is lát némi fonák iróniát abban, hogy éppen egy olyan országban történik ez, amely általában rendkívül pozitívan viszonyul az unióhoz, és amely pénzügyileg - talán az egyetlen Luxemburgot kivéve - minden más tagországnál több hasznot húzott a tagságból.
Az írországi szavazás szerinte mégsem valamiféle aberráció, mert három szempontból is tanulságokkal szolgálhat az európai politikai vezetők számára.
Először is rávilágíthat a népszavazások veszélyes és kiszámíthatatlan természetére. Az első írországi referendum is tanúsította, a második pedig valószínűleg meg fogja erősíteni, hogy az eredményeket rendkívül sok külső tényező befolyásolja. A szavazópolgárok például meg akarhatják leckéztetni a kormányukat, ez esetben a lassuló gazdasági növekedés vagy a kormányzó Fianna Fáilt mostanában megrázó korrupciós botrányok miatt.
Nem segít az ügyön a nizzai szerződés tartalma sem, amely egyebek között háromféle többség egyidejű meglétét követelő nehézkes és bonyolult szavazási rendszert vezet be. De tartalmaz a lassan formát öltő közös európai védelmi politikára vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek elriasztják az országuk semlegességéhez ragaszkodó ír szavazókat. Bertie Ahern kormányfő ugyan azt állítja, hogy ez már nem jelenthet gondot, miután az alkotmányt olyan értelemben módosították, hogy ha a semlegesség körül bármikor is kételyek támadnának, népszavazást kell tartani. A nizzai szerződést azonban ő sem tudta módosíttatni.
Végül aggályos a szerződés az unió demokratikus elszámoltathatósága szempontjából is. Az írek egyszer már kinyilvánították, hogy nem kérnek belőle. A többi tagország azonban úgy reagált erre, hogy mereven elzárkózott bármiféle módosításától.
Peel szerint a szavazási mechanizmusokat illetően áttekinthetőbb rendszerre volna szükség, amely a tagállamok és a népességek egyszerű többségén alapul. Ez azonban Nizzában elfogadhatatlan volt Franciaország számára, mert a mostaninál nagyobb befolyáshoz juttatná Németországot.
Végül is egyáltalán nem történne katasztrófa, ha az írek ismét nemet mondanának. "Nagyon is jó lenne. A bővítés néhány hónapos késlekedése csekély ár a demokráciáért. Az elutasítás talán rákényszerítené a tagállamokat arra, hogy egy kicsit jobban odafigyeljenek a szavazópolgárokra, és egyszer s mindenkorra megszabaduljanak egy rossz szerződéstől" - írja a Financial Times kommentátora.
MTI - fidesz.hu