A szolgáltatások uniós vándorlásának szabaddá tételéről vitázik az EP

A szolgáltatások Európai Unión belüli gyakorlásának csaknem teljes szabaddá tételét célzó irányelvtervezetről szavaz a héten az Európai Parlament, ám a voksolás utáni helyzetet nem könnyű megjósolni, mert a vitát áthatja a régebbi és az új EU-tagállamok közti ellentét a szociális különbségek és a bérköltség színvonala miatt.

Dátum: 2006-02-13 08:32:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=50566
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:12:23.155532, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Bolkestein-direktíva néven ismert tervezet azt a célt szolgálja, hogy az egységes uniós belső piacot a szolgáltatások területére is kiterjesszék, illetve az unióban biztosítsák a szolgáltatások szabad mozgását. Az irányelv majdnem minden szolgáltatásra vonatkozna a pénzügyi, távközlési és közlekedési szolgáltatásokon kívül. Bizonyos közszolgáltatások esetében speciális elvek érvényesülnének, és az őszi szakbizottsági szavazás tanúsága szerint az EP az oktatást, az audiovizuális szektort és a szerencsejátékokat is kivenné a hatálya alól.

Az irányelv elfogadását régóta halogatja az EU - a most vitatott tervezet alapját eredetileg még az előző Európai Bizottság felelőse, Frits Bolkestein terjesztette be -, mert a kevésbé liberális beállítottságú régebbi tagországok szerint a piacnyitás szociális dömpinghez vezethet, vagyis az lehet a következménye, hogy az alacsonyabb költséggel működő külföldi vállalkozók megjelennek egy-egy ország belső piacán, és az ottani rendelkezéseket megkerülve kiszorítják a helyi vállalkozókat a szolgáltatásokból. A jogszabály jóváhagyási folyamata tavaly tavasszal elakadt, miután a tagországok állam- és kormányfői márciusi brüsszeli találkozójukon az eredeti tervet elutasították, és átszerkesztésre visszautalták az Európai Bizottságnak.

A tervezet egyik nagy vitát kiváltó sarokpontja az úgynevezett származási ország elve, amely azt mondaná ki, hogy a szolgáltató tevékenységére a saját hazájának szabályai vonatkoznak, akármelyik tagországban szolgáltat is, bár csak azokban a részágazatokban, amelyek vonatkozó rendelkezéseinek uniós harmonizáltságát már megoldották. Ez az az elv, amely a vonakodók szerint leginkább segítené a szociális dömpinget, és a legfrissebb hírek szerint - egy EP-n belüli "nagykoalíciós" kompromisszum nyomán - a strasbourgi szavazással ki is kerülhet a szövegből.

Számos EU-tagország - köztük Magyarország - azt szeretné, ha a jogszabály mielőbb életbe lépne, hiszen az kedvező hatást tehet az uniós fő prioritások megvalósulására: a javuló foglalkoztatásra és a gazdasági növekedés fokozására. Magyarország, Lengyelország, Csehország, Nagy-Britannia, Hollandia és Spanyolország külügyminisztere a napokban levélben sürgette az Európai Bizottságot az irányelv életbe lépésének ösztönzésére.

A jóváhagyási folyamat az EP-szavazással várhatóan túljut majd egy lépcsőn, ám a jelenlegi információk szerint ennek az az ára, hogy az eredeti tervezethez képest gyengül az irányelvvel biztosított szabadság mértéke. Az EP-tervezet a várható módosítás után például elvárja majd a tagállamoktól, hogy területükön biztosítsák a szabad hozzáférést a szolgáltatásokhoz, illetve azok szabad gyakorlását, ám számos alapon - egészségvédelem, környezetvédelem, közbiztonság, szociális biztonság címén - engedélyezi a szolgáltatás feltételekhez kötését. A szolgáltatókat is képviselő uniós cégszövetségek szerint a módosítások még a jelenlegihez képest is további piacvédelemre adnak lehetőséget egyes ágazatokban.

Tevékenyen részt vesz a jogszabály alakításában a magyar kormány és az EP magyar képviselői is. Kormányszinten (az említett levél mellett) szinte minden létező fórumon felvetik a jogszabály gyors megszületésének szükségességét, és a képviselők is a lehető legszélesebb körű piacnyitásért lobbiznak.

Szájer József (Fidesz-MPSZ) a témával kapcsolatban frissen kiadott közleményében jelezte, hogy csak olyan irányelvet szavaznak meg, amely a korlátozásokat nem bővíti, hanem megszünteti.

Az EP belső piaci szakbizottságában novemberben lefolytatott szavazáson mintegy 1600 módosító indítványról kellett szavazni. Az akkor 25 igen, 10 nem, 5 tartózkodás mellett elfogadott szöveg azonban az említett elemek esetében a plenáris voksoláson minden bizonnyal tovább és lényegileg változik még.

MTI - fideszfrakcio.hu