Egy évet késhet az Európai Unió bővítése
Az Európai Unió bővítése 2004 közepére, az európai parlamenti választásokig "még megcselekedhető". A politikai bizonytalanságok miatt azonban fennáll az a kockázat, hogy a bővítés csak 2005-ben következik be - állapította meg a Deutsche Bank kutatói részlege (DB Research) legújabb tanulmányában, amelyet szerdán ismertettek Berlinben.
Dátum: 2002-10-02 15:48:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4607
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:46:56.507177, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A kutatók mind politikai, mind gazdasági szempontból azt tartják helyesnek, hogy tíz országgal bővítsék az Európai Uniót. A DB Researchnek az úgynevezett strukturális konvergenciát összegző mutatója szerint az országcsoport viszonylag egységes képet mutat. A jelöltek éllovasai - Szlovénia, Csehország, Magyarország - már 2003-ban hasonló, ha nem magasabb konvergencia-szintet érnek el, mint amilyet Spanyolország és Portugália ért el az EU-csatlakozásuk időpontjában.
Egyik ország sem érett még azonban arra, hogy az euróövezet tagja legyen. Különösen Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban van szükség nyomatékos konszolidációs erőfeszítésekre a magas államháztartási deficit miatt - állapították meg a német kutatók.
Szintén az ő megállapításuk, hogy a növekedés Közép- és Kelet-Európában viszonylag robusztus. A Lengyelországot, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát magában foglaló országcsoport gazdasági növekedése a DB Research prognózisa szerint az idén 2,0 százalékos lehet. Ha eltekintenek Lengyelországtól, amely maga okozta konjunkturális válsággal küzd, 3,0 százalékos növekedés prognosztizálható. A Baltikumban viszont 2002-ben 4,5 százalékos növekmény is várható.
Magyarországon 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak a német bank kutatói. Jövőre, nyugat-európai fellendülés esetén, a növekedés ismét elérheti a 4,0 százalékot.
Az államháztartási deficit már augusztusban elérte az éves célérték 130 százalékát, s ebben az évben előreláthatólag a GDP közel 6,0 százalékát teszi ki.
A parlamenti választások után, az önkormányzati választások előtt az állami kiadások jelentősen megnőttek. A kormány szeretné 2003-ban a GDP-arányos államháztartási deficitet 4,5 százalékra visszaszorítani. A becsvágyó cél eléréshez - hangoztatták a német kutatók - az önkormányzati választások után az állami kiadásokat határozottan vissza kell fogni, különben a hiány ismét elérheti a GDP 5,0-5,5 százalékát.
A folyó fizetési mérleg hiánya az idén 4,5 százalékra emelkedik, 2001-hez képest megduplázódik. A német kutatók emiatt főleg a szolgáltatásokat, például a csökkenő idegenforgalmi bevételeket okolják. Mivel az idén a külföldiek közvetlen beruházásai jelentősen elmaradnak a tavalyiaktól, a folyó fizetési mérleg hiánya "aggodalomra ad okot".
Ahhoz, hogy 2003/2004-ben Magyarország teljesítse a maastrichti kritériumot (amely szerint az államháztartási deficit nem haladhatja meg a GDP 3,0 százalékát), határozott irányváltást kell végrehajtani a költségvetési politikában az önkormányzati választások után, valamint élénkíteni kell a gazdasági növekedést - közölte a DB Research.
MTI - fidesz.hu