Orbán Viktor külföldi tudósítókkal találkozott
A polgári kormány miniszterelnöke október 2-án sajtóreggeli keretében találkozott európai újságírókkal, akikkel elsősorban a Fidesz európai uniós csatlakozással kapcsolatos álláspontjáról, a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájáról és a földkérdésről beszélgetett.
Dátum: 2002-10-02 18:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4621
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:47:00.869119, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Fidesz által az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás elé támasztott feltételekről Orbán Viktor hangsúlyozta: soha nem vetette fel, hogy Magyarország ne lépjen be az Európai Unióba. Az EU - csakúgy mint a NATO - biztos kikötőt jelent hazánk számára, ahol annyi sodródás után végre lehorgonyozhat. Választani a sikeres és a sikertelen csatlakozás között kell majd, hiszen belépésünk után nem fog automatikusan növekedni sem az életszínvonal, sem az ország versenyképessége. Különösen igaz ez abban a helyzetben, hogy az EU előreláthatóan a jelenlegi tagoknak járó mezőgazdasági támogatásoknak csak mindössze negyedét juttatja majd az új tagállamoknak, és a felzárkóztatási alapokról sem tudni még, hogy azokból milyen mértékben is részesül majd Magyarország. A kormánynak ezért lépéseket kell tennie a kis- és középvállalkozók, valamint a gazdák versenyképességének növelése érdekében. "Ha ez nem történik meg, akkor az csatlakozásunk után nagyon rövid időn belül óriási kiábránduláshoz vezethet" - emelte ki a polgári kormány miniszterelnöke.
Ami az alkotmánymódosítási forgatókönyvet illeti, Orbán Viktor meggyőződését fejezte ki, hogy egyezség jön majd létre a kormánypártok és az ellenzék között. Először is, a Fidesz nem kívánja szűkre szabni a kabinet mozgásterét a konkrét kormányzati intézkedéseket illetően: amennyiben például a vállalkozások támogatására a Széchenyi Terv helyett valamilyen más, működő megoldást talál a kormányzat, azzal az ellenzék támogatására is számíthat. Másfelől a kormánypártok sem utasíthatnak el olyan szempontokat, amelyek a közvélemény túlnyomó többségének támogatását élvezik. Az első felháborodás után ezért az uniós csatlakozásról tett közös nyilatkozatba már be is kerültek a Fidesz érvelésében hangsúlyos szempontok. "Most pedig azt látjuk, hogy a kormány egymás után jön elő olyan újabb és újabb ötletekkel, amelyek a feltételek megvalósulása felé mutatnak" - mondta Orbán Viktor, aki ilyen ötletnek nevezte az agrárhitelekre kidolgozott legutóbbi kormány-előterjesztést, illetve a mikrovállalkozások ismételt támogatásáról szóló terveket.
Szűkebb értelemben vett gazdaságpolitikai kérdésekre áttérve a polgári kormány miniszterelnöke elmondta: az előző kabinet gazdasági elképzeléseit adott politikai filozófiák mentén lehetett ugyan kritizálni, de a tanulás, munka, család hármasára építő gazdaságpolitika koherens volt, ahol az egyes elemek összefüggtek egymással, illetve jövőképpé egészítették ki egymást. Amikor például az polgári kormány béremeléseket hajtott végre, akkor azokat mindig strukturális reformokhoz kötötte. Így történt ez a rendőrségnél, a honvédségnél és a köztisztviselőknél, a tanári fizetések tervezett emelését pedig szintén egy életpálya-modell kialakításával szándékozták megvalósítani. A koncepcióhoz illeszkedően valósult meg a minimálbér emelése is, amelyet - éppen a munka becsülete érdekében - így elszakítottak az addig vele egy szinten lévő munkanélküli segélytől.
A jelenlegi kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos Fidesz-kritika lényege az, hogy nincs átlátható koncepció az egyes gazdasági döntések mögött. Nincs elképzelés arról, hogy az állam milyen szerepet is vállaljon a gazdaságban. Az elosztási csomagokat reformok nélkül valósítják meg, a gazdaság belső motorjaként funkcionáló beruházásokra viszont nem jut pénz: jó példa erre az autópályaprogram visszafogása. Az egyik napról a másikra meghozott döntések kiszámíthatatlanná, tervezhetetlenné teszik a jövőt. Miközben például a kormány költekezik, az Európai Uniónak már hivatalosan is megígérte, hogy a jelenlegi 7,5%-os költségvetési deficitet 4,5%-ra csökkenti, ami közgazdasági értelemben lehetetlenség. Sok szakértő - számos esetben éppen a jelenlegi kormánypártok holdudvarába tartozó közgazdászokról van szó - éppen ezért igen borúsan látja a jövőt.
Egy, az agráriumra vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor kifejtette: az Európai Unióval történt megállapodás alapján a csatlakozás után azok a helyben lakó külföldiek, akik Magyarországon három éve bizonyos feltételek mellett földet bérelnek, vásárolhatnak is majd termőföldet, hiszen az EU-ban a tagállamok köztudottan nem alkalmazhatnak nemzeti alapú diszkriminációt a földtulajdon-szerzés szabályozása terén. A polgári kormány ezért annak idején a dán modell alapján rendezte a kérdést, amelynek lényege az elővásárlási jog tekintetében felállított sorrendben rejlik. Eszerint amennyiben valaki el kívánta adni földjét, arra első körben helyben lakó gazda tehetett ajánlatot. Amennyiben potenciális vevő e körben nem akadt, a helyben lakók következtek, majd az állam élhetett elővásárlási jogával, s csak végül következtek a földet bérlők. A szabályozás EU-konform voltáról vita sem lehetett, hiszen az nem állampolgárság alapján szelektált a potenciális vevők között, hanem helyben lakás alapján, függetlenül attól, hogy a helyben lakó illető magyar-e, vagy külföldi. A Medgyessy-kormány azonban júliusban olyan értelemben módosította a földtörvényt, hogy a bérlőket - gyakorlatilag a gazdasági társaságokat - jelölte meg az elővásárlási jog első számú kedvezményezettjeiként, és ezzel fokozottan megkönnyítette a külföldieknek az EU-csatlakozás után bekövetkező nagyarányú földtulajdonszerzését.
A polgári kormány miniszterelnöke megerősítette, hogy - mivel a vonatkozó kérdéseket az Országos Választási Bizottság már jóváhagyta - Magyarországon a földtörvény visszamódosítása érdekében jövő tavasszal népszavazás lesz. Így előreláthatólag 2003-ban három referendumra kerül majd sor: a földkérdésben, a médiaügyben és az EU-csatlakozást illetően mondják majd ki a végső szót az állampolgárok - fejtette ki Orbán Viktor.
fidesz.hu