Gyurcsányi fantomcégbotrány: könnyű helyzetben van az ügyészség
Egy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fantomcégbotrányához hasonló ügy is alátámasztja azokat a jogi szakvéleményeket, amelyek szerint a Gyurcsány-féle Nomentana Kft. cégbejegyzési kérelmének elutasítása után a nem létező társaság által kötött szerződések jogi értelemben szintén nem léteznek. Ezen nem létező szerződések közé tartozhatnak például az egykor állami kézben lévő balatonszemesi villának a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Aldo Kft.-be történt apportálásával kapcsolatos ügyletek is.
Dátum: 2006-02-18 10:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=50896
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:14:03.225811, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Hallgatnak a Nomentana-ügyről. A magyar igazságszolgáltatás működésében esetenként nem biztosított az alkotmányban meghatározott jog előtti egyenlőség elve. A Nomentana Kft.-nek és a G&H Kft.-nek a cikkben ismertetett példája rámutat arra a jogállamra veszélyes gyakorlatra, hogy az egyszerű állampolgárok ügyei a hatóságok részéről más elbírálásban részesülhetnek, mint a hatalmon lévő politikusok ügyei. Amíg a G&H Kft.-vel szemben a bűnüldöző szervezetek keményen felléptek, addig a kormányfő Nomentanája esetében az ügyészség hezitál, láthatóan időhúzásra játszik. Pedig a G&H négy hónapig működött jogellenesen, szemben a Nomentanával, amely majdnem három éven keresztül helyezte magát törvényen kívül. Ez utóbbi esetében ráadásul közokirat-hamisítás gyanúja is felmerül. Ehhez hasonló a helyzet a Fidesz hackerügyében is, amelyről Gergényi Péter BRFK-főkapitány számolt be részletesen a közszolgálati televízióban. Eszerint a nyomozásba a rendőrség informatikai szakértőket vont be, s tanúkat is meghallgatott már. A tájékoztatás részletességére jellemző, hogy Gergényi arra is kitért, hogy az említett szakértőt egy vidéki nagyvárosban "találták". Ezzel szemben a Nomentana-ügyben február 3. óta a közokirat-hamisítás gyanújával vizsgálódó Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Keresztes Imre lapunknak mindössze annyit árult el, hogy eddig különböző intézményektől okiratokat szereztek be. Arra a kérdésünkre, hogy voltak-e vagy lesznek-e tanúkihallgatások az ügyben, Keresztes Imre azt mondta, hogy "egyelőre nem időszerű erről nyilatkozni". Arra sem kaptunk érdemi választ, hogy mikor hallgatják ki a fantomcég ügyvezetőjét, Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Eközben a Nomentana-ügyben a miniszterelnök esetleges büntetőjogi felelősségre vonásának esélye egyre távolodik, hiszen az MSZP hét végi kongresszusa valószínűleg miniszterelnök-jelöltnek választja meg Gyurcsány Ferencet, a hajdani fantomügyvezetőt. Ettől kezdve Gyurcsányt mentelmi jog illeti meg, amely alól csak a választási bizottság adhat felmentést az igazságszolgáltatási szerveknek, ennek azonban kicsi az esélye, tekintettel a jelenlegi OVB személyi összetételére. Ezután pedig Gyurcsány mindaddig elkerülheti a lehetséges büntetőjogi következményeket, amíg képviselői mandátummal rendelkezik. A kettős mérce nemcsak a hatóságok munkáját jellemzi, hanem a médiáét is. A balliberális túlsúlyban lévő tömegkommunikáció szintén megkülönböztetést tesz az ügyek politikai kötődése szerint. Vagyis amíg a Fidesznek a szocialista politikusok kampányanyagainak a letöltése vétségével gyanús ügyét folyamatosan napirenden tartja, addig a Gyurcsány-cégek bűntettgyanús ügyeivel egyáltalán nem foglalkozik.
A kormányfő egykori fantomcégéről szóló tényfeltáró cikksorozatunkban már utaltunk arra, hogy jogi szakértők szerint a Nomentana Kft. 1993 szeptembere és 1995 decembere között megkötött szerződései jogi értelemben nem léteznek, mivel a társaság a cégbejegyzési kérelem elutasítása miatt abban az időszakban nem létezett, így jogképességgel sem rendelkezett. Ezt támasztja alá egy, a Gyurcsány Ferenc kormányfő fantomcége botrányához kísértetiesen hasonló ügyben hozott jogerős bírósági ítélet is.
Ez a történet még 1997. április 15-én kezdődött, amikor két magánszemély megalapította a G&H Kft.-t. Az elsősorban ingatlanforgalmazás céljából létrehozott társaság ezután bejegyzési kérelemmel fordult a cégbírósághoz, amely hiánypótlásra szólította föl a céget. A G&H Kft. ennek nem tett eleget, ezért a cégbíróság elutasította a társaság bejegyzési kérelmét. A cég nem fellebbezte meg a határozatot, így az jogerőre emelkedett. A bejegyzést elutasító határozatot a társaság jogi képviselője 1998. június 25-én átvette.
A társaság ezt követően, 1998. június 23-án megbízási szerződést kötött a Körúti Bérház Kft.-vel a Szent István körút 11. szám alatti irodaház üzemeltetésére. A szerződő felek ezután jogi vitába keveredtek. A perben a Fővárosi Bíróság 2005. április 21-én hozott jogerős ítéletében megállapította, hogy az irodaház üzemeltetésére 1998-ban aláírt megbízási szerződés a G&H bejegyzésének elmaradására tekintettel "a társaság jogképességének hiányában nem jött létre".
A bíróság megállapítása alapján egyértelművé vált, hogy a Gyurcsány-féle Nomentana Kft. 1993 szeptembere és 1995 decembere közötti szerződései is jogi értelemben nem létezők, azaz érvénytelenek, hiszen ekkor a cég nem létezett, vagyis jogképességgel sem rendelkezett. Ezen szerződések közé tartozik például az, amely a nem létező Nomentana Kft. és a szintén Gyurcsányhoz tartozó Aldo Kft.-be új tulajdonosként belépő Tervező, Tanácsadó és Információs Rt. között köttetett 1993 novemberében. A megállapodás értelmében az rt. 2,4 millió forintos értéken apportálta az Aldo Kft.-be azt a korábban állami tulajdonú balatonszemesi villát, amelyet éppen Gyurcsány tanácsadói közreműködésével privatizáltak. Az apportáláshoz szükséges társasági okiratokat a nem létező Nomentana Kft. nevében Gyurcsány Ferenc fantomügyvezető írta alá. A Tervező Rt. közreműködése az Aldo Kft.-ben feltehetőleg csak az ingatlan átjátszására irányulhatott, hiszen az ingatlanapportálás után 25 nappal az rt. üzletrészét a nem létező Nomentana Kft. vásárolta meg.
A G&H Kft. ügyvezetőjével szemben azonban nemcsak polgári, hanem 2000. március 31-én büntetőeljárás is indult. Az ügyvezetőt - azért, mert négy hónapon keresztül a nem létező cég képviselőjeként számlákat bocsátott ki, amelyek után az áfát visszaigényelte - magánokirat-hamisítással és adócsalással vádolják. Az ügyvezetőt többször kihallgatták, és a társaság székhelyén a rendőrség házkutatást tartott, amikor is rengeteg iratot lefoglaltak.
Ismeretes, egy magánszemély és három fideszes képviselő feljelentése nyomán a budapesti V. kerületi rendőrkapitányság közokirat-hamisítás gyanújával indított nyomozást a Nomentana-ügyben, de azt február 3-án az ügyészség saját hatáskörébe vonta. Az ügyben azóta folyik a nyomozás.
Forrás: Magyar Nemzet, 2006. február 18.