Él vagy meghalt Oszama?
Október 7-én lesz egy éve annak, hogy az Egyesült Államok vezette terroristaellenes koalíció megindította ellencsapását az afganisztáni tálib kormányzattal szemben, amely menedéket adott a szeptember 11-i merényletek fő felelősének tekintett Oszama bin Laden számára. A tálib rezsim hamarosan összeomlott, de az al-Kaida terrorhálózat vezetőjének sorsát sűrű homály borítja azóta is.
Dátum: 2002-10-03 10:54:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4635
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:47:05.149157, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az egyik napon haláláról számolnak be, majd két nappal később szemtanúkra hivatkozva Afganisztán déli részén sejtik, végül cáfolják az előző értesüléseket és arról adnak hírt, hogy Pakisztán törzsi területeire szökött át és folyamatosan változtatja a tartózkodási helyét. A lényeg: ma sem tudni többet hollétéről, mint a tavalyi tragikus szeptember 11-ei terrortámadás előtt. A legutolsó hitelesnek mondható értesülés szerint bin Ladent a pakisztáni határ közelében húzódó Fehér-hegységben fekvő Tora Bora bázison látták. Tavaly decemberben afgán csapatok és amerikai különleges alakulatok bekerítették a térséget, majd amerikai harci gépek módszeresen bombázni kezdték a hegységben kiépített barlangrendszereket.
A B-52-es bombázók két hétig támadták az al-Kaida feltételezett állásait, a légicsapások után pedig az afgán és amerikai alakulatok barlangról barlangra járva kutattak a túlélők, illetve holttestek, leginkább bin Laden maradványai után. S bár az akció során több arab fegyverest őrizetbe vettek, Oszama bin Laden hollétére vonatkozó adatokra nem leltek. Érdekes módon nem vezetett célra az a 25 millió dolláros vérdíj sem, amelyet a nyomravezetőnek ígértek: a zárt afgán világban a szegénység ellenére a pénznek kevesebb ereje volt, mint az ősi törzsi titoktartásnak.
A különleges hadműveletet követően szinte hetente érkeztek a beszámolók arról, hogy hol látták helyi lakosok a terroristavezért, mely körzetekben tűntek fel arab testőrei. Ezek azonban vagy hamisnak bizonyultak, vagy egyenesen az al-Kaidához közelállók tudatos zavarkeltésének. Egy tényező azonban utólag figyelemreméltó maradt: ha bin Laden valóban Tora Borán volt az amerikai bombázások idején - márpedig az amerikai hírszerzés szerint ez vitathatatlan -, felvetődik a kérdés, hogy mennyiben volt hibás az amerikai hadvezetés az al-Kaida vezetőjének elszökésében? Brit tisztek magánkommentárjai szerint az akció amerikai parancsnokai megvétózták azt, hogy még a bombázások előtt az afgán, illetve szövetséges csapatok minden hegyi átjárót vegyenek ellenőrzésük alá az esetleges szökési kísérlet meghiúsítása céljából. Az amerikaiak azzal utasították el a felvetést, hogy a hegyi ösvények őrzése a viharos-havas időjárási viszonyok, a köd és az elkeseredett tűzharc miatt számos áldozatot követelhet a szövetségesek oldalán.
Afgán parancsnokok hasonlóan emlékeznek vissza a decemberi eseményre. Hadzsi Zaher törzsi parancsnok állítja, hogy ő felajánlotta katonáit arra a célra, hogy elzárják a Tora Borából délre, Pakisztánba vezető hegyi utakat a menekülők előtt, de az amerikai katonai vezetők nem voltak hajlandók emberéletet kockáztatni ezért. Az afgán csapatok a bázistól északra már bezárták az ostromgyűrűt, így Oszama és testőrei szinte csak a pakisztáni törzsi területek felé tudtak kitörni. A terroristavezér menekülését azonban feltevések szerint egyes afgán parancsnokok is segíthették. Hadzsi Mohammed Zamant, a kelet-afganisztáni törzsek katonai vezetőjét törzsi riválisai azzal vádolják, hogy miközben látszólag tárgyalásokat kezdett az arab fegyveresekkel a megadásról, valójában a kétnapos tűszünetet arra használta fel, hogy egérutat biztosítson bin Laden alakulatának. Tommy Franks, az Afganisztánban harcoló amerikai erők parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy nem tudja, Oszama életben van-e vagy meghalt. A különleges alakulatok főparancsnoksága azonban szinte biztosra veszi, hogy az al-Kaida vezér a bombázások ideje alatt életét vesztette. A súlyos vesebeteg bin Laden a sorozatos üldöztetések alatt képtelen volt folyamatos dialízist kapni, e nélkül pedig beteg szervezete nem bírhatta sokáig a megpróbáltatásokat - vélik. Természetesen fennáll az a lehetőség is, hogy a bombák detonációja által betemetett barlangok valamelyikében fekszik a terrorista vezér teteme, ezt azonban e helyek megközelíthetetlensége miatt valószínűleg sohasem lehet megnyugtatóan bizonyítani.
A menekülési elmélet hívei azt tartják, hogy a volt szaúdi milliárdos Pakisztánba menekült át és jelenleg is ott bujkál. Vannak azonban olyanok is, akik nem kevesebbet állítanak, mint hogy Oszama összeköttetései révén képes volt eljutni a pakisztáni tengerpartra, ahonnan bárkákon a közeli Jemenbe, szülőföldjére hajózhatott - írta John F. Burns az International Herald Tribune hasábjain. A hadműveletet ebbeli sikertelenségével kapcsolatos érzést az amerikai kormányzat úgy oldotta fel, hogy a hangsúlyt bin Laden személyéről az al-Kaida hálózatra helyezte át, azt hangsúlyozva, hogy nem egy ember elfogásától függ a terrorizmusellenes hadművelet hatékonysága, hanem a terrorszervezet sejtjeinek felszámolásától. S ebben van ráció, hiszen a hálózat szétbomlasztásával Oszama bin Laden cselekvési lehetősége is jelentősen beszűkülhetett, ha netán él. Mindazonáltal az a tény, hogy az amerikai hadsereg képtelen volt megtalálni ellenségének vezérét, csak tovább erősítette a bizonytalanságot, azt a nyomasztó érzést, hogy "a Gonoszt" nem tudták maradéktalanul legyőzni.
MTI - fidesz.hu