A román parlament jogi bizottsága elutasította a Gozsdu-egyezményt

A román parlament jogi bizottsága kedden elutasította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló magyar-román egyezményt szentesítette.

Dátum: 2006-02-21 19:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=51092
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:15:02.533857, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A híradások szerint a testületben tizenegyen szavaztak a kormányrendelet elfogadása ellen, heten voksoltak csak mellette és egy honatya tartózkodott. Az ellenzők nem csupán az ellenzéki Nagy-Románia Párt (PRM) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői voltak. Maté András Levente, aki a bizottságban a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviseli, az MTI-nek elmondta: a testületben azért bukott meg a kormány rendelete, mert a kormánykoalíció egyik fő erejét képező Demokrata Párt (PD) két képviselője ellene voksolt. A koalícióban ugyancsak helyet foglaló Konzervatív Párt (PC) embere is az elutasítás mellett foglalt állást.

Az egyezményt az októberben tartott bukaresti közös magyar-román kormányülésen írták alá, ennek értelmében a felek évente legalább 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttatnak az alapítványnak, amely Gozsdu Manó emlékének ápolását és a magyar-román kapcsolatok erősítését szolgálná.

A magyar fél az egyezményt tavaly ősszel ratifikálta, a román kormány november végén nyújtotta be a törvényhozásnak a ratifikálás törvénytervezetét. Mivel akkor már látszott, hogy éles viták lesznek e témában, a kabinet a tervezetet visszavonta, és a Gozsdu-megállapodást sürgősségi kormányrendelettel ratifikálta. Ezt viszont a parlamentnek utólag meg kell erősítenie.

Az elmúlt hetekben erőteljes kampányba kezdtek Bukarestben az ortodox egyházhoz és a nacionalista román pártokhoz kötődő erők annak érdekében, hogy az egyezményt a román parlament ne hagyja jóvá. E kampányban élen járt a Ziua című napilap, amely A nagy rablás címen cikksorozatot közölt Gozsdu Manó XIX. századi sikeres román ügyvéd és politikus "mesés magyarországi vagyonának kifosztásáról", az 1870-ben életre hívott Gozsdu Alapítvány ma állítólag 3 milliárd eurót érő vagyonának "elkótyavetyéléséről".

Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) a XIX. század második felében sikeres ügyvéd volt Budapesten, és alapítványt hozott létre "a tanulni vágyó magyarországi és erdélyi ortodox román fiatalok" támogatására. Halála után a román ortodox egyház kezelte hagyatékát, amely a magyarországi és az erdélyi románság ortodox vallásának és kultúrájának támogatását szolgálta.

A több budapesti belvárosi ingatlant is magában foglaló Gozsdu-vagyon jövedelméből a trianoni békeszerződés megkötéséig ötezer szegény sorsú diák kapott ösztöndíjat. Az alapítvány vagyonát 1952-ben a magyar állam kisajátította. A két ország 1953-ban egyezményt írt alá, melynek értelmében kölcsönösen lemondanak mindennemű vagyoni követelésről egymással szemben, de a kilencvenes évek második felében létrehozott nagyszebeni Emanuil Gozsdu ortodox alapítvány jogutódként lépett fel, és ezen a címen szerette volna visszakapni a vagyont. A Gozsdu-vagyon sorsa ezért sokáig vita tárgyát képezte a két ország között. Ezt a vitát látszott rendezni az októberi megállapodás.

MTI - fideszfrakcio.hu