A hágai Nemzetközi Bíróság illetéktelen?

Valós esély van arra, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság illetéktelennek mondja magát a Szarajevó által népirtás és agresszió címén Belgrád ellen indított háborús kártérítési per lefolytatására - közölte a Politika című belgrádi napilapban szerdán megjelent interjújában Várady Tibor Budapesten élő jogászprofesszor, aki helyet foglal a Belgrád nevében eljáró jogászcsoportban.

Dátum: 2006-03-01 11:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=51560
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:18:25.862535, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A 13 éve folyó eljárás záró szakasza hétfőn kezdődött, az alperes fél március 8-tól fejti ki álláspontját, Várady Tibor legelőször még egyszer megpróbálja elvitatni az ENSZ-törvényszék joghatóságát arra hivatkozva, hogy a háborús kártérítés benyújtása idején, 1993 márciusában Jugoszlávia nem volt tagja az ENSZ-nek, így nem vonatkozott rá a népirtásról szóló konvenció sem, ami alapvető feltétele annak, hogy népirtás címén ítélkezhessenek az ország felett.

A jogtudós rámutatott arra, hogy a Nemzetközi Törvényszék 2004-ben ugyanígy érvelve elutasította Belgrád keresetet a NATO vezető tagországai ellen, amelyek levezényelték 1999-ben Jugoszlávia bombázását. Várady emlékeztetett arra, hogy az ENSZ-törvényszék 15 bírája közül akkor csak nyolcan szavazták meg a döntést, heten pedig elutasították az érvelést éppen arra hivatkozva, hogy ez hatással lenne Szarajevó és Belgrád jogi vitájára.

"A vélemények tehát megosztottak, de jelentős mozgástér keletkezett" - mondta Várady, aki arra is rámutatott, hogy azóta öt bíró lecserélődött a Nemzetközi Bíróságon. Az is nehezíti Belgrád dolgát, hogy a törvényszék 1996-ban már illetékesnek mondta magát a per lefolytatására, de akkor más jogászcsapat képviselte Belgrádot, és más érveket sorakoztatott fel.

Várady Tibor szerint a felperes egyelőre nem nevezte meg hivatalosan a kártérítési követelés nagyságát, de az elmúlt években 300 milliárd dolláros összeget is emlegettek. Elmarasztaló ítélet esetén nagy teher nehezedne Szerbia-Montenegró polgárainak vállára.

"Szerintem ez nem lenne méltányos, és remélem, hogy ez nem is következik be" - mondta Várady, rámutatva arra, hogy a kereset benyújtása idején etnikai vonal mentén különült el a két háborús fél, míg a perben az államok és nem a népek állnak egymással szemben. Elmarasztaló ítélet esetén Bosznia-Hercegovinát népirtás áldozatává nyilvánítanák és az "áldozati oldalon" lenne a boszniai Szerb Köztársaság is, míg Szerbia-Montenegró polgárai lennének az "elkövető oldalán", és mindenki fizetné a kártérítést, beleértve a szandzsáki bosnyákokat és a vajdasági magyarokat. Várady rámutatott arra, hogy a boszniai háború idején Koszovó is Jugoszlávia része volt, így az ítélet az ENSZ irányítása alatt álló tartományra is vonatkozna, hasonlóképpen Montenegróra is.

MTI - fideszfrakcio.hu