A román képviselőházi huzavona a Gozsdu-megállapodásról
A román képviselőház 15 nappal meghosszabbította a budapesti Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló román-magyar megállapodást ratifikáló kormányrendelet hallgatólagos elfogadásának határidejét.
Dátum: 2006-03-01 12:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=51569
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:18:28.554222, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A javaslatot a nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) és a kormánykoalícióban helyet foglaló Konzervatív Párt (PC)kezdeményezésére 195 igen és 20 nem szavazattal, két tartózkodással fogadták el a képviselők.
A jelenlegi szabályok értelmében ugyanis bizonyos törvények, rendeletek automatikusan életbe lépnek ("hallgatólagos elfogadással"), ha a honatyák egy megadott határidőn belül nem képesek lezárni a vitát, és nem jutnak el a szavazásig. Az említett szabály éppen azért született, hogy ne lehessen egy adott ügyet a végtelenségig elhúzni, akár meghiúsítani.
Ez volt a helyzet a Gozsdu-rendelettel is. Az említett határidő kedden járt volna le, márpedig a képviselők nem voltak még készek a szavazásra, így a rendelet automatikusan életbe lépett volna. A román parlament "alsóháza" azonban kitalált egy formulát - a kormánypárti demokraták és konzervatívok, valamint az ellenzék voksai révén -, mely szerint a magyar-román egyezményt átminősíti a "különlegesen összetett jogszabályok" kategóriájába. Ennek értelmében vált lehetővé, hogy hallgatólagos elfogadásának határidejét meghosszabbíthassák további tizenöt nappal.
A Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló román-magyar megállapodást ratifikáló törvény tervezete hétfőn került a képviselőház napirendjére, a kormányt azonban senki nem képviselte. A honatyák keddre halasztották a vitát, kérték Mihai Ungureanu külügyminiszter jelenlétét, és azzal vádolták a miniszterelnököt adó Liberális Pártot (PNL) és a kormányt, hogy a halasztgatással a tervezet hallgatólagos - azaz automatikus - elfogadását akarja elérni.
Az egyezményt az októberben tartott bukaresti közös magyar-román kormányülésen írták alá, ennek értelmében a felek évente legalább 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttatnak az alapítványnak, amely Gozsdu Manó emlékének ápolását és a magyar-román kapcsolatok erősítését szolgálná.
A magyar fél az egyezményt tavaly ősszel ratifikálta, a román kormány november végén nyújtotta be a törvényhozásnak a ratifikálás törvénytervezetét. Mivel akkor már látszott, hogy éles viták lesznek e témában, a kabinet a tervezetet visszavonta, és a Gozsdu-megállapodást sürgősségi kormányrendelettel ratifikálta. Ezt viszont a parlamentnek utólag meg kell erősítenie. Csakhogy a román parlament jogi bizottsága egy héttel ezelőtt elutasította a sürgősségi kormányrendeletet.
A keddi plenáris ülésen több képviselő is bírálta a szöveget. Lucian Bolcas nagy-romániás honatya például azt állította, hogy a kormányegyezmény révén "a román nép őseinek csontjaival kereskednek". A liberálisok kezdeményezték, hogy a tervezetet küldjék vissza a jogi bizottsághoz, ezt azonban a testület elvetette.
A koalíciós pártok ezután egyeztetésre ültek össze, tekintettel arra, hogy nincs köztük egyetértés e témában. A Demokrata Párt (PD) például kifejezetten ellenzi a közös Gozsdu-közalapítvány létrehozását. Az egyeztető ülés után Teodor Melescanu liberális szenátor bejelentette, hogy a koalíció "értelmezési nyilatkozattal" látná el a kormányközi megállapodást. Ebben leszögeznék, hogy az ortodox egyház nagyszebeni Gozsdu-alapítványát nem érintené hátrányosan a megállapodás (ez az alapítvány tekinti magát a Gozsdu-vagyon örökösének, a tud.).
Az ülést követően Lucian Bolcas bejelentette, hogy a PRM minden eszközzel meg akarja akasztani a parlamenti procedúrát, ha a ház elfogadná a szöveget. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke viszont felhívta a figyelmet: egy államközi egyezmény elutasítása, illetve jóváhagyásának halasztása megkérdőjelezi a román kormány hitelességét.
MTI - fideszfrakcio.hu