Putyin megvonta a Szabadság Rádió jogait
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken hatályon kívül helyezte elődje, Borisz Jelcin 1991-ben hozott rendeletét az amerikai kongresszus által finanszírozott Szabadság Rádió oroszországi működéséről.
Dátum: 2002-10-04 12:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4683
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:47:19.856625, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Kreml azzal indokolta a döntést, hogy helyre akarják állítani a versenysemlegességet az orosz médiapiacon, szerintük ugyanis a rádió számos privilégiumot élvezett Oroszországban más külföldi sajtóorgánumokkal szemben. Megfigyelők szerint ugyanakkor az elnöki döntés egyértelműen a rádió csecsen nyelvű adásának áprilisi megindításával van összefüggésben.
Andrej Sarij, a rádió főszerkesztője úgy kommentálta Putyin rendeletét, hogy egyelőre nem világosak számukra annak következményei, de készek arra, hogy az orosz sajtótörvény alapján újra végigmenjenek a regisztrálási és akkreditációs procedúrán. A főszerkesztő ugyanakkor úgy fogalmazott: eddig nem tapasztalta, hogy a Szabadság Rádió bármilyen kiváltságot élvezett volna. Igor Jakovenko, az orosz újságíró szövetség elnöke arra következtet a rendeletből, hogy az nem jelenti a Szabadság Rádió hátrányos megkülönböztetését.
Jelcin röviddel az 1991 augusztusi puccskísérlet után írta alá a most visszavont rendeletet, amely a demokratikus változások egyik szimbólumává vált: a szovjet időkben minden lehető módszerrel zavarták az SZR orosz nyelvű adásait, és hallgatása is főbenjáró bűnnek számított. Az első orosz elnök döntésében nyilván az is közrejátszott, hogy az augusztusi puccs napjaiban a puccsisták irányítása alá került televíziós csatornák és rádiók kizárólag a Hattyúk tavát sugározták, és a Szabadság Rádió lett a legfontosabb információs forrás, amely komoly támogatást nyújtott Jelcinnek és a demokratikus erőknek. Az elnöki ukáz két frekvenciát és moszkvai ingatlant is biztosított a rádió számára.
A Kreml információs hivatalában pénteken elismerték az SZR fontos szerepét az oroszországi demokratikus változásokban, szerintük azonban ez ma már nem jogosít előnyökre, mivel az elmúlt 11 évben általánossá vált a sajtószabadság "és Oroszországban hozták a világ egyik legdemokratikusabb sajtótörvényét".
Az orosz hatalom és a rádió konfliktusa az észak-kaukázusi térségben sugárzott avar, csecsen és cserkesz nyelvű adás megindításának bejelentésekor, tavaly vált komollyá. A Kreml vádjai szerint a rádió korábban is elfogult volt a csecsen szakadárok javára, és az irányultság a nemzeti adás megindulása után még markánsabbá vált. Az úgynevezett második csecsen háború 1999 októberi kirobbanása után az orosz hatóságok őrizetbe is vették az SZR egyik csecsenföldi tudósítóját. Szergej Jasztrzsembszkij, az orosz elnök információs ügyekért felelős tanácsadója többször is sugárzási engedélye megvonásával fenyegette meg a rádiót, amit Ahmad Kadirov hivatalos csecsen vezető is követelt. A tavaly szeptember 11. utáni orosz-amerikai közeledés nyomán a Fehér Ház le akarta beszélni a kongresszust a csecsen nyelvű adásról, és annak megindítását többször el is halasztották. Orosz értesülések szerint a csecsen nyelvű műsor legnagyobb támogatója Jessie Helms, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke volt, aki végül keresztülvitte akaratát.
MTI - fidesz.hu